Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

a vezetőket. Azért látjuk, hogy 1681. április 13-án Erdős pn> vineiális megjelenik Kassán az egri káptalan előtt s az egész rendtartomány ügyészévé (syndicusává) kéri fel Pelsőczi Györ­gyöt. 1681-ben Thököly Imre támadása miatt csak későn augusz­tus 6-án tartotta meg Galgóczon Erdős a kis gyűlést, de az egyik kormánysegéd Kuratóczi Bártfáról most sem jelenhetett meg, mert a kuruczok elvágták az útját s azért Lopasovszki Timótot hivták be helyettesnek. A Dunántúl most Lengyel János kért tőlük udvari káplánt s számára odaküldték Lindvai Antalt, Zólyomba az Esterházyakhoz Patai Ágostont, Barkóczy Ferencz udvarába Honti Miklóst, Regéczre özv. Rákóczinó (Zrinyi Ilona) udvarába Balog Jeromost rendelték. Még különösebb volt Fodor Gergelynek kirendelése. Öt a toscanai nagyherczeg (Medici III. Cosimo) ós az általános hely­tartó parancsolatára Flórenczbe küldték a nagyherczeg udvarába. Sajnos nem jegyezték fel azt, miért volt szükség ott magyar igehirdetőre. Szécsi Kázmér 1678-iki esete arra kényszerítette a kis gyűlést, hogy a kijelölt helyek elfoglalására nézve egy kis hala­dókot adjanak az áthelyezett tagoknak. Az ország zavaros állapotai miatt mindazok, akik nyilván veszedelmes helyeken kénytelenek keresztül utazni, szabadságot kaptak, hogy régi helyükön maradjanak addig, míg a veszedelem elmúlik és ne tegyék ki magukat életveszedelemnek, vagy kegyetlen fogságba­vetésnek. Az elöljárókat pedig utasították, hogy az ilyeneket addig tartsák vissza és szeretettel gondozzák. Megparancsolta az elöljáróknak, hogy a könyvtárakat szorgalmasan vizsgálják át és ha abban olyan könyveket találnak, amelyek más konventeké, arról a provinciálisnak jelentést tegyenek. E kis gyűlés alkalmával Bárkányi Jánost homonnai guar­diánnak tették meg s mivel özvegy Rákóczi Ferenczné az ő anyósának, Báthory Zsófiának halála után (meghalt 1680. junius 14.), Munkácsra költözött, ő lakott hozzá legközelebb. Nem csoda tehát, hogy Zrinyi Ilona ügyes-bajos dolgaiban őt hivatta magá­hoz. Biztosan tudjuk, hogy 1681. nov. 18-án őt küldötte követségbe Szelepcsényi György érsekhez. Igy jutott Bárkányi tehát isme­retségbe Zrinyi Ilonával s igy lőn bizonyára Zrinyi Ilona kéré­sére az ő udvarában házi káplán s egyúttal a kis II. Rákóczi

Next

/
Oldalképek
Tartalom