Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

III. SZAKASZ. A mariánus ferencrendűek története 1517—1606-ig. Kik voltak a magyarországi conventual is ferenczrendűek követei a római, hires, egyetemes gyűlésre ? nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy összes társaik nevében kijelentették, hogy elfogad­ják Szent-Ferencz szabályait a szigorúbb értelmezés szerint. Igy azután megszűnt köztük és a salvatoriánusok közt a kiilömbség. Ezzel egyúttal fontos szervezeti változás következett be náluk. Megszűnt a provinciális állandósága, mert a Romanum Pontifi­cem kezdetű pápai döntvény értelmében ezentúl a provinciális meghatalmazása csak három évig tartott és akkor is nagyobb dolgokban a kormánysegédek (deíinitorok) meghallgatásával döntött. Igy érthető azután, hogy 1518. január 1-én a kassai guar­dián a kolostornak a gönczi hegyen levő szőlőjét eladja, 1 mert az hozzátartozott a szigorúbb szabályokhoz, hogy a kolostorok ingatlanokat ne bírjanak. Hogy e szigorúbb szabályokat lassan-lassan az egész rend­tartomány elfogadja, 1518. augusztus 17. előtt — tehát hihetőleg július 2-án, Sarlós-Boldogasszony-napján — Gyulai János nevű pártfogójuk segítségével Varasdon közgyűlést tartottak. Erre megvoltak híva és össze is jöttek a kormánysegédek, az őrök, a választmányi tagok ós a többi szavazók s itt tárgyaltak arról, hogy az egyes kolostorok miként értékesítsék ingatlanaikat és ezáltal a ferenczrendűek megélhetését egyedül a maguk keze munkájára, továbbá a pártfogók es adakozók alamizsnájára épít­sék. Ennek egyik esetét őrizte meg számunkra a hibásan 1508-ra tett, de helyesen 1518. augusztus 17-én kelt és már az uj szer­vezeti szabályok értelmében kelt oklevél. Ebben Segösdi Nagy Antal provinciális kinyilatkoztatja, hogy a verőezei kolostor ingatlanait átadja Verőcze földesurának, 1 Gyöngyösi levéltár ; Blah.0 : Exempla antiquaram litterarum.

Next

/
Oldalképek
Tartalom