Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

származású, egri püspöknek, Rangoni Gábornak kísérője. Rangoni előbb maga is ferenczrendű szerzetes volt és igy érthető, hogy olasz ferenczrendű társai közül választott magának jövedelemkezelőt. Esztergomi Benedek idejében már központi kezdett lenni a provincia ügyének vezetése. Az egyes kolostoroknak tett alapítványokat már ő fogadta el és erősítette meg.

1 1472-ben e tekintetben még elég volt az őrnek beleegyezése.

2 Megérte még Esztergomi Benedek azt a nagy örömet, hogy a mai Nasicz, hajdan Nekcse környékén Szeglak nevű városban 1488-ban uj kolostor épült testvérei számára. Rácsai Péter nevü mariánus az egyes hívektől szedte össze azt a pénzt amelybe a kolostor felépítése került. Sőt nemsokára Színesén, a Száva mellett, a régi Körös, most Pozsega megye területén Bertalan nevű testvér másik kolostort is épített. Mindakettő a zágrábi őrséghez csatoltatott.

3 De ha ezen örvendett a provinciális, annál inkább aggodalommal sőt utóbb fájdalommal töltötte el őt I. Mátyás királynak növekedő haragja és támadásai a mariánus provincia ellen. Már 1480-ban, midőn arról értesült, hogy az observans ferenczrendűeket némelyek a conventualisokkal akarják egyesíteni, tiltakozó levelet irt ez ellen Rómába az apostoli székhez. 1489-ben pedig, amidőn a pápa külön követet küldött hozzá szerfölött nagy országos ügyekben, azzal állott elő I. Mátyás király, hogy a mariánus ferenczrendűek nem teljesítik kötelességüket, rosszul viselik gondját az óbudai apáczáknak. A pápai rendkívüli követ Pechinoli Angelo, ortei püspök a király erőszakos követelésére kénytelen volt 1489. szeptember havában előterjeszteni a pápának, hogy rendelje el a mariánus ferenczrendűek soproni, kismartoni, győri, pozsonyi, debreczeni és egri kolostorainak megjavítását, az óbudai apáczák gondozását pedig vétesse el tőlük és bizza az observans (salvatoriánus) ferenezrendűekre. A pápa engedett ós 1490. márcz. 1-én kiállította a pápai levelet, hogy 1 A nyitrai káptalan magán levéltára. Instrumenta radicalia f. 3. nr. 3. 2 A pozsonyi káptalan levéltára. Capsa 13. f. 2. nr. 16. 3 Hevenesi XXXIX. 323. A szincsei kolostor nevét hibásan Zmichiensis-nek irják Zinchiensis helyett. Szincse jelentékeny város volt s az alesperesti kerületet róla nevezték el. V. ö. Csánki : Körös megye a XV. században.