Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

Bevezetés

BEVEZETÉS. Assisi Szent-Ferencz csodás hatása alól hazánk sem vonhatta ki magát. Hogyan is vonhatta volna ki magát, mikor a magyar a nyugati műveltséggel annyira összeköttetésben állott, mikor Olasz­országba vallási, tudományos, művészi és ipari célokból annyian jártak, mikor a tőle' hirdetett szeretetre, lelkibékére hazánk lakos­ságának is annyira szüksége volt ? ! Szent-Ferencznek mindjárt első tanitványai között már ott találunk egy Ábrahám nevű magyart és azután ezren meg ezren fogadták el az „isteni szegényt" példaképül, századokon át a legnagyobb vigasztalást, áldást ontva e sokat sanyargatott hazában. 1 Maga Szent-Ferencz a szoros értelemben vett Magyaror­szágon nem járt. 1212-ben elhatározta magát arra, hogy Kele­ten is prédikál. Hajóra ült tehát, de az ellenkező szelek az ola­szoktól Szlavóniának nevezett Dalmátországba vetették hajóját és igy, mig az idő jobbra fordult, kénytelen volt pár napot az akkor a velenczeiek birtokához tartozó Zára városában tölteni. Felhasználta az alkalmat legalább arra, hogy itt szerzetének kicsiny házat épitsen. 2 Azon tudósitás, hogy Szent-Ferencz Zárába érkezett, később különös tévedéseknek lőn kútforrása. Zára tárgyesete : Jadram. E szót azonban a későbbi másolók, kivált a XVI. században elferdítették és Agram-nak irták. Kapva-kapott ezen két város. Egyik Zágráb, a másik Eger. Zágráb német neve Agram, tehát Zágráb papsága és hi vei mind örvendezve olvasták ki e ferdí­tett helynévből, hogy Szent-Ferencz valaha városukban járt s mint látni fogjuk, a XVII. században gyönyörűen megörökítet­ték ezen, bár hibás, mégis tiszteletreméltó vélekedésüket. 1 Analecta Franciscana. I. 281. 2 Fabianich Donát: Convento il piu antico dei fratri Minori in Dal­mazia. Prato, 1882.

Next

/
Oldalképek
Tartalom