Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

is érvénytelennek fogják azt kijelenteni, mint olyat, amely az előbb megjelent pápai határozattal ellenkezik, kérte a pápát, hogy az 1466-iki határozatát vonja vissza és az ő 1469-iki megegyezésüket erősítse meg. A pápa maga is nagyon óhajtván, hogy a béke a konventualisok és observansok, vagyis a mariánus és salvatoriánus ferenczrendűek között helyreálljon, az 1466-iki határozatot megsemmisítette és az 1469-iki egyezséget megerősítette. Meg is bizta ennél fogva az esztergomi és kalocsai érsekeket, hogy, amikor ezt jónak látják és a provinciális kéri, az egyezséget hajtsák végre.

1 Ezek után már most azt kellene hinnünk, hogy a mariánusok visszakapták a szécsényi kolostort, de ha tovább kutatjuk az idők folyamát, azt látjuk, hogy Szécsény továbbra is a salvatoriánusok kezén maradt, ellenben Debreczen a mariánusok kezén. TJgy kellett tehát történni, hogy Országh Mihály nélkül számítottak Igali ós Szigeti, mikor ott Velenczében szépen megegyeztek. Az öreg nádor, mint földesúr, oly makacsul ragaszkodott a salvatoriánusokhoz, hogy az 1469-iki egységet nem lehetett végrehajtani. Inkább sikerült megpuhítani I. Mátyás anyjának, Szilágyi Erzsébetnek szivét és ez beleegyezett abba, hogy a mariánusok megmaradhassanak a debreczeni kolostorban, ellenben ennek fejében végleg lemondottak a szécsényi kolostorról. A nagy harcz egyik szomorú eredménye volt, hogy a két testvér szerzet mindig jobban távozott egymástól. Ha az observansok elvettek egész kolostorokat, a conventualisok könnyen átvették a szigorú fegyelem alól menekülő egyes szerzeteseket. Ezt akarta megakadályozni II. Pál pápa 1466. február 28-iki rendelete, megtiltván, hogy a conventualisok egészen részletes engedély nélkül egy-egy observanst maguk közé fogadjanak. E rendszabály azután hazánkban is ismeretes lőn.

2 A veszteségeket tekintve nagy diadal volt Igalira és az egész mariánus provincziára, hogy a Mátyás királytól a jászok kérésére Jászberényben épített uj kolostort 1472-ben május 18.-án IV. Sixtus pápa nekik adta. Mátyás király heves ellenkezése miatt a kolostort át nem vehették ugyan (s a salvatoriánusok 1 Theiner: Mon. Hung. s. ill. II. 411—12. 11. 2 Gyöngyösi levéltár.