Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

ber 11-én megjelent az esztergomi kolostorban, oda hivta a káptalan tagjait is és még egyszer fölszólította őket a szigorú szabály elfogadására. Mivel pegig a mariánusok vonakodtak, megparancsolta nekik a távozást.

1 A sárospataki régi kolostort sem tudták megmenteni, mert Sárospatak akkori ura Pálóczy László, az országbíró, Simon a király főíovászmestere és János, az ungmegyei főispán, nagyon nehezteltek rájuk és súlyos vádakat emeltek ellenük. Nevezetesen azt állították, hogy az istentiszteletet elhanyagolták; sőt abbanhagyták, a régi jótevőktől ajándékozott egyházi szereket eladogatták és csak egy, legfeljebb két szerzetest tartottak a kolostorban. Sokszor azok sem voltak otthon, hanem szerte-széjjel csatangoltak. A Pálóczyak előkelő állása és nagy hatalma annyira hatott a pápai követre, hogy 1-4-18. június 25-iki rendeletében csak 3 napot tűzött a sárospataki kolostor elhagyására és a salvatoriánusoknak való átadására.

2 Mivel pedig Sárospatak akkoriban az egri egyházmegyéhez tartozott ugyan, de mint püspöki hatóság alól fölmentett plébánia az esztergomi érsek joghatósága alatt állott, az esztergomi érseket bizta meg rendelete végrehajtásával s igy a mariánusoknak innen is ki kellett vonulniok. Ellenben a debreczeni, lippai ós szatmári kolostorokra vonatkozó ítélet végrehajtását sikerült elhalasztani, sőt utóbb érvényteleníteni. Debreczen és Szatmár földesura ugyanis 1448-ban Brankovics György szerb despota volt. Ez pedig ez év második felében erős összeütközésbe jutott Hunyadi Jánossal, mert a törökök ellen indított és a rigómezei csatában szerencsétlenül végződött háborút ellenezte. Ennek következménye lőn, hogy a különben is görögkeleti, színleg pedig gör. kath. szerb fejedelem nem engedte végrehajtani az ő ellenfelének Hunyadi Jánosnak közbenjárására hozott határozatot. Sőt 1448. után egyéb országos gondjai miatt maga Hunyadi János is elfelejtkezett az ítélet végrehajtásáról, mert pl. Lippa városát mint az ország kormányzója kezében tartotta és mégis meghagyta a hires Szent-Lajos egyház mellett épült kolostorban a mariánusokat, sőt 1449-ben Brankovics György hűtlensége miatt elfoglalván Debreczen ós Szatmár városokat, az ott levő mariánusokat sem bántotta, 1 1506-iki átirat a ferenezrendűek gyöngyösi levéltárában. Gyöngyösi bullarium 88—90. 11. 2 Eredetije a ferenezrendűek gyöngyösi levéltárában.