Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
az esztergomi ferenezrendűeknek azért, mert úgyis az ő templomukb'a fogják eltemetni őt de később a király mégis Szent István sirja mellett építtetett magának és családjának nagyszerű sírboltot és igy Székesfehérvárott temették el. Nincs nyoma, hogy Szent-Ferencz alázatos fiai ezért panaszkodtak volna. Itt úgyis imádkoztak ők Magyarország letűnt fényes csillagaiért, szerzetük nagy jótevőiért. IV. Fejezet. A marianus ferenezrendűek története 1382—1440. Ez 58 év alatt nagy események a marianus ferenezrendűek életében nem fordultak elő, csak bizonyos lanyhulás észlelhető. Uj, nagyobb dolgok véghezvitelére nem vállalkoztak, de megszerzett jogaikat, megélhetésükre szolgáló jövedelmeiket védelmezték. A szerzet kormányzása szabályszerű volt. 5 provinciális igazgatta a testvéreket s ezek közöl az első, Újlaki Mihály, szokatlanul sokáig szolgált. A XVI. századbeli följegyzés szerint 26 évig volt provinciális. Mivel ez állítást okleveleink is jórészt megerősítik, azt pedig tudjuk, hogy utóda 1405.-ben választatott meg, a megválasztatását 1379.-re kellene tennünk. Ámde ekkor még Miklós volt a provinciális. Azért azt kell hinnünk, hogy a XVI. századbeli feljegyző hibásan irt XXVI-t XXI. helyett s igy Újlaki választása 1384-ben történt. Az ő idejében 1386.-ban Segösdön, 1387-ben Egerben. 1391.-ben Budán, 1393-ban Egerben, 1401.-ben Verőczén ós 1403.-ban Budán tartottak közgyűléseket. A közgyűlés költségeire adakozók közül csak Kanizsay János esztergomi érseknevét jegyezték föl. Az 1391.-iki közgyűlésre adott alamizsnát. 2 Ujlaki-nak egyik, az egész szerzetet érintő intézkedése napjainkig fönnmaradt a marianusok levéltárában Pozsonyban. Volt Pozsonyban egy Mária-társulat és ez nagyon sok jót tett Szent1 Hist. Hung. Fontes Dom. III. 159. 1 . 2 Történelmi Tár : 1895. 754. A közgyűlések évszámát a föl jegyző néha elhibázta, mert pl. 1393.-ra teszi az egri és budai közgyűléseket, holott egy évben — hacsak új provinciálist nem kellett választani, — két közgyűlést nem tartottak. Azért helyeztem a második budai közgyűlés évét 1403.-ra. Egy-egy évet pedig nagyon gyakran hibáz a feljegyző, mert az egyes vonásokat többnek, vagy kevesebbnek olvasta.
