Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya
provinciálisnak. Kormánysegédekül Patai Tamást, Horhi Mátyást, Tárnoki Jánost és Buzjáki Miklóst, csupa tiszteletreméltó öreg atyát és nagyrészben volt provinciálisokat adták mellé. Felügyelő lett Asszonyfalvi Benedek, rendtartományi választott Hunyadi Ferencz és egyúttal biztos, ha a provinciális halála esetleg közbejönne. A tapasztalt férfiak a többi szavazó atyák beleegyezésével az őrségek számát hatra leszállították. Megsemmisültek ugyanis az ozorai őrség kolostorai a héderhelyi és csákányi kivételével, a tótországi a remetinczi kivételével. Az esztergomi őrség kolostorai közül is csak kettő maradt fenn és hogy ezt legalább fentarthassák, megszüntették a szécsényi őrséget ós annak kolostorai közöl a szécsónyit ós fülekit az esztergomihoz, a liptait ós vámosit a sárospatakihoz csatolták. Igy tehát a következő beosztás keletkezett : az esztergomi őrség: a gyöngyösi, jászberényi, szécsényi és füleki kolostorokkal ; az erdélyi őrség : a kolozsvári, tövisi, hunyadi, karánsebesi, medgyesi, fehéregyházi, vásárhelyi, felfalusi, csiksomlyai, bákai és teregovisti kolostorokkal. A jenei őrség: a szalárdi, váradi, gyulai, jenei, csanádi és szegedi kolostorokkal. A nagybányai : nagybányai, nagyszőllősi, medgyesallyai (aranyos-medgyesi), nyírbátori és kusalyi kolostorokkal. A sárospataki: a sárospataki, a czékei, vámosi, liptai (okolicsnai) ós galgóczi kolostorokkal. A szentlóleki (vagy másként dunántúli) a pápai, taladi, szenti ól eki, egervári, csákányi, héderhelyi és remetinczi kolostorokkal. Mint látjuk ez összeállításból, e két év alatt a kolostorok száma nem változott, mert igaz ugyan, hogy az abaujszántai megszűnt, de a felfalusit Bethlen Farkas közbenjárására ós Kendi Ferencz pártfogó kérésére helyreállították s csak azt kötötték ki, hogy az erőszakos hitújítókat onnan eltávolítsák ós rendeljenek oda olyan ügyészt (confrater-t), aki a jobbágyi terhek alól fölmentetetvén róluk gondoskodhassék. Bethlen Farkas másik helyet is fölajánlott nekik, de azt nem fogadták el, mert a nép a lutheránusok vádaskodása és izgatása miatt nagyon kedvetlen, fösvény lett és nem adott alamizsnát. Örök lettek az esztergomiban : Gradnai Simon, az erdélyi-