Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya
nak megjavításáért átengedték Brassai Péter testvért, mert az akit kért, már nagyon gyenge és beteges volt. 1 így némikép megint rendbeszedték a rendtartomány ügyeit és Fráter György oltalma alatt mintegy tiz évig még megmaradhattak az ország keleti felében. De az ország közepén és a Dunántúl gyorsan sorvadtak. Még ez évben a nagy német sereg kudarcczal végződött támadása miatt Pestről el kellett jönniök. 1543-ban elfoglalta a török Esztergomot, Tatát, Székesfejérvárt, Pécset, Ozorát, 1544-ben pedig Visegrádot. Oda kellett hagyni az esztergomi, tatai, ozorai, györgyi, visegrádi, várpalotai kolostorokat, ezzel leszállott tehát a kolostorok száma harmincznyolczra, de ami még sajnosabb volt, a testvérek száma is nagyon' megcsökkent, mert 1544-ben már csak 491-en voltak, tehát csak körülbelül e£ yharmada az 1523-iki testvéreknek. 2 Voltak azonban köztük bátor, áldozatrakész lelkek, akik a törökök hatalmába került keresztény kath. hi veket nem akarták tanítás, istentisztelet, vigasztalás nélkül hagyni, hanem inkább velük szenvedtek s ha kellett értük haltak. Új, fáradságos, sőt gyötrelmes pálya nyilt meg előttük, de ráléptek erős lélekkel. A magyar kath. nép megmentése lett e másfélszázadon át folytatott küzdelmes, gyötrelmes életnek jutalma s ez maga jobban beszél a legékesebb szavaknál a salvatoriánusok érdemeiről. Elhagyták az urak, a nemesek, elhagyták a tanítók és lelkészek a magyar kath. népet, de megmaradt velük, szenvedett velük a -cseri barát, és fenntartotta, megmentette őket. Már 1541-ben, midőn Buda és Pest a török kezére került ott maradtak néhányan Pest városában, hasonlókép ott maradtak Szegeden az alsóvárosi kolostorban. Jászberényből 1543-ban az egyik Miklós nevű testvér már magához a budai pasához, császári helytartóhoz Mehemet-hez ment, hogy tőle oltalomlevelet kapjon és a pasa meg is parancsolta Köpi Istvánnak a város ispánjának, hogy Miklós testvért a kolostorban ne háborgassák. 3 Ily megrázó események közt eltelvén a két esztendő 1544. június 1-én megint Nagyváradon jöttek össze s itt a volt rendtartományi választottat ós jegyzőt Tövisi Imrét választották 1 Egyháztörténelmi Emlékek HL 489—500. 2 Chronica seu Origó, kézirat a gyöngyösi levéltárban fol. 73. 3 Blahó : Annales II. 686.
