Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya
rendűek üldözni fogják. Azért, midőn 1479-ben Pályi Gábor Rómába az egyetemes gyűlésre készült, Mátyás király közbenjárását kérte a pápánál, hogy őket legalább itt Magyarországon ne háborgassák. Mátyás nagy örömmel irt a pápának, levelében lelkiatyjának nevezi Pályi Gábort és hivatkozva édesatyjának példájára kéri a pápát, hogy a szigorúbb ferenezrendűeket békében és épületes szokásaikban megtartsa, mert a magyar nemzetben nagy megütközést keltene, ha őket azok megváltoztatására kényszerítenék. 1 Ugyancsak az egyetemes gyűlésre készült Pályi Gábor azzal is, hogy 1479. márczius 31-én a budai kolostorban egyik közjegyzővel hiteles másolatot készíttet a szerzetfejedelem 1459-iki abbeli okiratáról, hogy a magyar szigorúbb ferenezrendűek anélkül is egyenesen a szerzetfejedelem alá tartoznak. 2 1481-ben bizonyára a gazdag Zapolyai család támogatásával Abaujszántón tartották közgyűlésüket ós itt Bányai Ferenczet választották meg helytartónak. Ez bizonyára nagybányai születésű volt. 1480-ban már tótországi őr volt és mint ilyen 1480. január 6-án Petróczon fogadta be Szerdahelyi Dersfy Istvánt a szerzet érdemeinek részesei sorába. 3 Bányai idejében nagy jubileumi búcsút hirdettek Magyarországon részben azért is, hogy a hiveket jótékony adakozásra birják a törökök ellen folytatott háború költségeire. A búcsúk hirdetésében nagy részt vettek a szigorúbb ferenezrendűek is. Igy pl. László, a nagybányai guardián is, a nagybányai SzentIstván templom mellé kinevezett biztos volt ós Forgoláni István ugocsamegyei nemest ekkor birta rá, hogy eleget tegyen azért, mert még 1466. táján a keresztes vitézeket megtámadta ós megbántotta. 4 Másik nevezetes ember volt ekkor a szigorúbb ferenezrendűek közt Gergely, Mátyás király gyóntatója és hitszónoka. Ezt annyira becsülte a király, hogy Himfy Tamás halála után 1483-ban nyitrai püspökké nevezte ki. De biztosan tudta a király, 1 Mátyás király levelei. Budapest 1895. II. k. 1. Az évszám 1479-re teendő, mert csak ez évben volt a ferenczrendűeknek Pályi Grábor helytartósága idejében egyetemes gyűlésük Rómában. ! Annales II. 24. Gyöngyösi bullarium a ferenezrendűek gyöngyösi levéltárában 96. ' 3 Országos Levéltár Dl. 18310. 4 Blahó Vincze másolata a ferenezrendűek gyöngyösi levéltárában^ Az eredetit Kaprinai Nagybányán látta és másolta.