Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya

országon lakó ferencz rendűek tol, mert az új szigorú ferenez­rendűeket a magyarok cseri barátoknak hívták. Ez elnevezés az egyik XVI. század elején élő ferenezrendű szerint onnan szár­mazik, hogy a magyarok először a Cseri városban lakó szigorú ferenezrendűeket ismerték. Ámde ezt bajos elhinni. Előbb ismerték a Keve, vagy Diákó várában lakó ferenezrendűeket, mert e kolostorok előbb épültek, mint a cseri. De meg a cserii kolostor nem volt olyan nagy, még csak egy őrséget se neveztek el róla, nem is tartottak ott gyűléseket, nem is nevelték ott az ifjú kezdőket. Nincs tehát ok, miért hívták volna azokat a szigorú ferenezrendűeket, akik nem is laktak Cseriben, cseri barátoknak. Inkább hihető, hogy mint más szerzeteseket is, a ruhájukról nevezték el cseribarátoknak, inert e szó cseri szláv nyelven szürkét jelent. Mivel ez új ferenezrendűek kámzsája nem fekete, — mint a régieké, — hanem szürke színű volt, azért nevezték cseri (azaz szürke) barátoknak. A zavartalan fejlődést megakasztotta az 1386-iki év. Két részre szakadt Magyarország. A Nápolyi-párt, a királynék ellen­fele hazánk déli részét fellázította és pusztította. Majd 1389-ben Szerbia a törökkel szövetkezett Magyarország ellen és ettől kezdve 1405-ig sohase volt nyugalom a Száva és az Al-Duna mentén, mert a ráczok és törökök minduntalan betörtek. Ezen­kívül 1389—94-ig Bosznia is elszakadt a magyar királyságtól. A borzasztó bajok idején a szörónytornyi és erményi kolostorok megsemmisültek (legalább kérőbb semmi nyomuk), az össze­köttetés a Boszniában működő testvérek ós a Temes közén lakók közt megszakadt. Nem is épült új kolostor ez időben csak ugy. Csáky Miklós temesi főispán és 1396 óta temesmegyei birtokos úgy megszerette a Cseriben és Karánsebesen működő szigorú ferenezrendűeket, hogy 1400-ban nekik egyik, bihar­megyei uradalmában, az adorjániban, Szalárd városkában kolostort épített, mert ez uradalomban sok félhitű szerb és oláh lakott. 1 Amint Szerbia a töröktől elszakadt és Magyarországgal kibékült s főleg, amint Zsigmond király 1408-ban Boszniát újra meghódította, a dél vég vidékeken lakó ferenezrendűek száma nagyon megszaporodott és a délvidéki főurak, tisztviselők, pol­gárok, utóbb maga Zsigmond király is annyira megkedvelték 1 Monumenta Vaticana IV. 173.

Next

/
Oldalképek
Tartalom