Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
II. Könyv. A salvatorianus ferenczrendűek tartománya
a bosnyák patarénok megtérítésére. 1339-ben személyesen jött el Magyarországba, elment Visegrádra a királyi udvarba és megbeszélte hogyan lehetne állandóan ferenezrendű testvéreket tartani Boszniában hittérítőkül. Nem mint előbb egy már meglevő rendtartományra bízták e nagy munkát, hanem az összes ferenezrendűeket felszólították s a vállalkozók közül, akik alkalmasak voltak és különösen a szláv nyelv megtanulását is Ígérték, küldték Boszniába. E hittérítő ferenezrendűek nem élhettek nagy házakban együtt, hanem csak legfeljebb hárman-négyen kis remeteségekben szótszórva. Épen azért ezekből nem is lehetett rendes csoportot, vagy mint ők hívták provincziát alkotni s annak élére provinciálist és őröket állítani. Ezeket tehát egyenesen a generális alá tartozóknak jelentették ki s a generális helytartót, vicariust nevezett ki, hogy őket az ő nevében és megbízásából igazgassa. így alakult meg 1339. október 5-én az új rendtartomány és első vicariusnak a generális Szász Peregrint (Peregrinus de Saxonia) tette. 1 Mivel Boszniát a magyar király főurasága alatt mindig külön, túlnyomórészt bennszülött fejedelem vagy király kormányozta s a magyar király ott közvetlenül nem rendelkezett s mivel különben is a bosnyák ferenezrendűek történetét nem régiben Jelich atya részletesen megírta, az így kialakult és magát observans (szegénységet tartó) családnak nevező rendtartomány történetét nem ismertetjük, csupán ennek a Száván innen véghezvitt működésót adjuk elő addig is, míg a bosnyák rendtartományból külön magyar salvatoriánus nevű család válik ki. A bosnyák patarének térítése természetesen roppant sok bajjal, nélkülözésekkel járt s a Boszniában működő testvérek gyakran lettek betegek ; gondoskodni kellett tehát olyan kolostorokról, ahol a betegek kissé megnyugodhatnak s aliova üldözés esetén menekülhetnek ós ahol növendékeket is tarthatnak. Ezért mindjárt az első vikárius Szász Peregrin arra törekedett, hogy megkapja a ragusai köztársaság területén a stagni (stoni) kolostort, Magyarországon pedig a boszniai püspök székhelyén Diákó-n számukra új kolostor építtessék. Mindakettőre megkapta a pápától az engedélyt 1347-ben. 2 A diákói, vagy 1 Theiner: i. m. 632—33. Chronica Minorum de Bosna. Kiadó. Toldy : Analecta ad históriám Hungáriáé 230—31. 2 Theiner : I. 736.
