Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

segesdi guardián ezt nem tartotta elegendő oknak, mert sem a nádor, sem a megbízandó egyházi férfiak nem mennek háborúba. A biró a kifogásokat elvetette és hivatkozott arra, hogy a fővádlott, Országh Mihály csakugyan háborúba ment. Emiatt azután Gryörgy guardián május 8-án fellebbezést adott be a pápához.

1 Nemsokára ezután a két testvérszerzet magyarországi feje,. Igali Fábián a mariánusok ós Szigethi Bálint a salvatoriánusok részéről, a velenczei egyetemes gyűlésen találkoztak. Ott az egyetemes fejedelem annyira békítette őket, hogy Szigethi Bálint megígérte a szécsényi kolostor visszaadását a mariánusoknak. Mások azonban ez igéret beváltását lehetetlennek tartották, mert a pápa már előbb a salvatoriánusoknak úgy oda ítélte,, hogy e dolgon nem lehetett változtatni. A pápa ugyan beleegyezett, hogy a vitás kolostor mégis csak a mariánusokó legyen és a salvatoriánusok visszaadhassák,

2 de Országh Mihály, a földesúr ezt mégis megakadályozta. A szécsényi kolostor a salvatoriánusokó maradt. Szombathely. Állítólag Kálmán győri püspök 1360-ban egy ispotályból átalakítva alapította volna.

3 Beleegyezett ebbe a városi tanács is. Az 1587-iki jegyzék szerint különösen Sienai János atya buzgólkodott e kolostor felállítása körül.

4 Bizonyos, hogy 1430ban Szombathelyi Péter provinciális és a győri őr Ferencz, akinek őrségéhez tartozott a szombathelyi kolostor, itt tartózkodtak és itt adták ki a soproni kolostor nyéki malmát haszonbérbe.

5 Dénes guardiánnak és magukat már szigorú ferenczrendűeknek nevező szerzetestársainak 1516. decz. 17-én kiállított eredeti okleveléből megtudjuk, hogy egyházuk Pádovai Szent-Antal tiszteletére volt felavatva. Nemrégen 1516 előtt kolostoruk nemes Mesterházy Mihálynétól 8 hold földet kapott az ujfalusi határban Szent-Márton püspök temploma mellett,., 1 Kósa : i. m. 125—28. 11. 2 Theiner: i. m. II. 411. 3 Péterffy : Sacra Concilia II. 28. 4 Hevenesi kézirata XXXIX. 387—404. 5 A ferenczrendűek pozsonyi levéltára lad. XXXV. nr. 10.