Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

szereket elvitték, de másrészt Bercsényi, az esztergomi érsekség tizedéből bőven adott nekik alamizsnát és így nemes hivatásukat továbbra is teljesíthették.

1 Ma csupán az omladozó falak gyászolják Dejte felett II. József gyűlöletét a búcsújáró egyházak iránt» Szentlászló. (Lásd Bucsuszentlászló). Szepesi kolostorok. (Lásd Igló és Lőcse). Szerémujlak. Most Szerem-, hajdan Valkó megyében a Duna jobbpartján. Jelentékeny város volt, kivált azóta, hogy a Csák nemzetségből származó Ugrón szörónyi bán, majd tárnokmester lakóhelyévé tette (nevét később a szerbek Ilokra ferdítették). Állítólag ez Ujlaky Ugrón alapította a kolostort is. Bizonyos, hogy 1316-ban megvolt és a szerómsógi őrséghez tartozott.

2 1353-ban itt tartották meg a ferenczrendűek közgyűlésüket s Ujlaky Ugrón fia Miklós adta meg az erre szükséges költségeket.

3 Egyházának védőszentje a Boldogságos-Szűz vala.

4 Kihalván a Csák nemzetiség Ujlaky ága (Miklós fia László meghalt 1364.) Kont Miklós nádor ivadéka kapta meg és másik, Ujlaky nevű családot alapított itt. Háromnegyedszázadig ezek is nagyon pártolták a szerémujlaki kolostort, itt választották ki temetkezőhelyüket is. Közülök később többen voltak mácsai (macsovi) bánok ós sokat harczoltak a törökök ellen Boszniában is. Itt megismerték a cseri (salvatoriánus) barátokat és Ujlaky Miklós a hatalmas főúr (macsói bán és erdélyi vajda) 1451-ben azon kéréssel fordul a pápához, hogy távolítsa el az újlaki kolostorból a hanyag mariánusokat ós adassa át azt a salvatoriánusoknak. A pápa 1451. május 5-ón kiadta a rendeletet a mariánusok eltávolítására s annak végrehajtásával az esztergomi érseket bízta meg. Ez 1 Kósa : i. m. 471. 1. 2 Analecta Franciscana IV. 554. 3 Történelmi Tár 1895. 755. 4 Gyöngyösi bullarium 91.