Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
alamizsnát, hogy itt 1494-ben új kolostort építhetett. 1 Azonban e kolostor oly közel feküdt a Boszniában pusztító törökökhöz, hogy már 1533 előtt, legalább is 1528-ban Bányaluka elvesztése után megsemmisült. Az 1531-iki és 1533-iki közgyűlések idején már nem állott fenn, mert különben felsorolnák és intézkednének sorsáról. Szentantal. Csallóköz szigete a hitújítás után is túlnyomórészben katholikus maradt, de a kath. nép vigasztalására a kath. hit buzgó élénkítésére szükséges, nagyobb, búcsújáró egyház e szigeten nagyon hiányzott. Azért már Pálffy Pál nádor szerette volna ide telepíteni a mariánusokat s 1653-iki végrendeletében ezt hagyja meg : „Mivel a samarjai templomot sok munkámmal és fáradságommal véve ki a lutheránusok kezéből, szükség, hogy renováltassák. Kérem a feleségemet és gyermekeimet, hogy renováltassák és annak felette csináltassanak ott nyolcz barátnak való kis klastromot". 2 De e szándékból nem lett semmi. Hanem a jó gondolatot fölkarolta Lippay György érsek és 1660 táján Somorjától délre Bacsfa (hibásan Bácsfa, régen Bacsfalva) mellett a régi, kicsiny szentgyörgyúri egyház közelében, mint érseki birtokon kezdett építeni Szent-Antal tiszteletére egy szép, díszes egyházat és mellé kolostort. A mariánusok teljesen felfogták ez egyház nagy jelentőségét és azért már előbb megigértók az érseknek, hogy ez egyház gondozását átveszik. 1666-ban tehát felügyeletre kiküldtek oda három testvért ós elöljáróul kinevezték Cziráky Antal atyát. 3 Lippay György ugyan 1666. január 31-én meghalt, de utóda, Szelepcsényi György épen olyan lelkesedéssel pártolta a szentantali kolostor építését ós addig segítette a ferenezrendűeket, hogy 1674-ben a kolostor már készen volt s rendes gyülekezetté, konventté nyilvánították. Első guardián lett Tamáskovics Ferencz, aki már előbb is az 1672—74. években itt volt előljáró. 1677-ben" 1 Hevenesi kézirata XXXIX. 323. Péterffy : Sacra Concilia II. 281. A Zmichiens helyesen Zimchiensis-nek olvasandó. A Pázmány-féle jegyzék Szintha-nak irja s ez esetben e kolostor a mai bács-bodrogmegyei Zentán állott volna, de ennek egyébként semmi nyoma. 2 Radvánszky : Magyar családi élet III. 331. 3 Kósa : i. m. 510.