Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
ajándékozták a kolostornak, Sopron városához is tartoztak, így tehát nekik több joguk van a földek megvételéhez. Hiába írt 1625. márczius 26-án Komáromból G-ál Péter, hiába írt ugyané napon a nádor Gál érdekében 1, az eladást vissza kellett vonni. E helyett tehát 1627. május 11-én Sennyey váczi püspök és királyi kanczellár, mint a mariánusok apostoli ügyvivője (syndicus apostolicus) eladta a küllei és péterfalvi ingatlanokat, nevezetesen a kétkerekű malmot, a szántóföldeket és réteket 450 forintért, a keresztúri hegyen levő szőlőt pedig 50 forintért vitézlő Pongrácz Mihálynak 2. 1628-ban pedig a Sopron külvárosában a Sliper-utczán levő házacskát és kertet adta el, de már magának Sopron városának 300 forintért mindazoknak beleegyezésével, akiket ez érdekelt, még pedig azért, mert a kolostor falai diilő félben lóvén azok javítására pénz kellett. 3 Kolosváry Bonaventura guardián, illetőleg a kolostor ügyvivője (syndicusa) Pallér János városi esküdt, az így megállapított 300 forint árból 1628. június 2-án mindjárt fölvett 100 forintot, szeptember 12-én pedig a hátralevő 200 forintot. 4 A soproni tanács, hogy a nagyon megromlott kolostor könnyebben helyreállítható legyen, még azt is megengedte, hogy a külvárosban levő Szent-György javadalmat két évig a ferenczrendűek bírhassák, de 1628. július 1-én Lakompakon a nádor előtt kötelezni kellett magát a soproni guardiánnak Kolosváry Bonaventurának, hogy e javadalmat két év múlva a soproni tanácsnak visszaszolgáltatja. 5 Sennyey-nek, mint apostoli ügyivőnek el kellett volna adni a soproni határban levő Staiger nevű szőlőt is, de ő azt nem adta el, hanem magánál tartotta ós haszonbér fejében némi alamizsnát adott. 1635-ben Sennyey meghalván, a szőlő visszaszállt megint a kolostorra és azért Esterházy Miklós a ferenczrendűek nagy pártfogója 1635. október 15-én kérte a soproni tanácsot, hogy e szőlőt adja át a soproni kolostor ügyvivőjének kezéhez s ha valaki esetleg magáénak követeli, utasítsa igazolásra. 6 1 U. o. f. I. nr. 27. 2 Kósa : i. m. 428. 3 Sopron város levéltára lad. I. et. A. f. I. nr. 31. 4 TJ. o. nr. 32—34. 5 U. o. nr. 34. 6 U. o. nr. 35.
