Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

1607-ben a bátorlelkű. Draskovich Ferencz provinciális pert kezdett a várossal a kolostor udvarával szomszédos házért, mert arra a mariánusok czímere volt kivésve. Azonban a tanács kimutatta, hogy már 1532 óta mindig más és más család kezében volt e ház és adót is vetettek ki rája.

1 Megmaradtak azonban a klimpai földek birtokában s azokat 1612. ápril 29-én Malsich Miklós guardián és szerzetes társai 50 köböl búzáért adják ki haszonbérbe, ugyancsak a klimpai jobbágyoknak.

2 1619. november 30-án Sopron városa Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek meghódolván, a soproni ferenczrendűeket sok keserűség érte, mert ők szerettek volna II. Ferdinánd király hűségében megmaradni. Hozzájárult, hogy Bethlen Gábor épen azt a Zerdahelyi Gábort küldte ki biztosul Sopronba, aki már 1616ban oly kegyetlenül megtámadta a pozsonyi ferenczrendűeket. Sopronban most azzal állt bosszút, hogy a ferenczrendűek pinczójében, Csiky István, erdélyi püspök (volt szerzetes társuktól) elhelyezett és Csizmazia Péternek eladott bort nem engedte kivitetni, mert azt, állítása szerint, még az 1620. január elején kötött fegyverszünet előtt zsákmányként elfoglalta.

3 A Bethlen-féle támadásból más kellemetlenség is származott. 1622-ben II. Ferdinánd király Sopronba hirdetett országgyűlést. A nagyobb ülések számára a városi tanács itt is, mint Pozsonyban a ferenczrendűek kolostorát szemelte ki s azért 1622. márczius 11-én a király biztosaival együtt a soproni tanács is megjelent a kolostorban. Jelen volt akkor ott Rudinay János provinciális s látván a tanács tagjait a királyi biztosok jelenlétében, Bethlen-pártiaknak és olyanoknak szidalmazta őket, akik csak szóval, de nem szívvel hívek a királyhoz. A tanács tagjai természetesen tiltakoztak ez ellen és ezentúl még kevésbé pártolták a ferenczrendűeket.

4 Az országgyűlést azért megtartották és ekkor az a kitüntetés érte a ferenczrendűek egyházát, hogy ebben koronázták meg magyar királynévá 1622, május 15-én II. Ferdinánd nejét, Eleonorát.

5 Az országgyűlés sok vendéglátással és így sok költséggel 1 Kósa : i. m. 420. 1. 2 U. o. f. I. nr. 24. 3 U. o. nr. 25. 4 IL o. f. I. nr. 26. 5 Kósa; i. m. 420. 1.