Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
Tűrje Fülöpöt és mellette egy Ecce nevű ferenczrendűt küldi az apostoli székhez a közte és a cseh király között levő nagy háború ügyében a magyar érdekek megóvására. 1 1265-ben, mivel a pápa nem a király akarata szerint töltötte be a zágrábi püspökséget, Demeter barsi főesperes mellé megint egy ferenczrendűt, Pált, a maga gyóntatóját, adta követtársul, hogy a pápát rendelete megváltoztatására birja. 2 1263. augusztus 3.-án is, azon ünnepies alkalommal, hogy IV. Béla fiával V. Istvánnal elsőizben kibékült, négy ferenczrendű volt mellette, bizonyára azért, hogy a felindult öreg királyt béketűrésre, engedékenységre birja. E négy ferenczrendű : Márk, az esztergomi őr,' (az első névleg ismert őr), Antal, a lipcsei guardián (az első névleg ismert guardián), Somogyi Pál testvér, (bizonyára az, akit két évvel utóbb a király gyóntatójának irnak) ós Elek testvér. 3 Nem csoda tehát, hogy viszont a ferenczrendűek annyira ragaszkodtak IV. Béla emlékéhez. Ezért a hatalmas esztergomi érsekkel szemben is érvényt szereztek IV. Béla azon végső akaratának, hogy teste a ferenczrendűek esztergomi egyházában helyeztessék nyugalomra, bár ezért egész az apostoli szókig kellett fellebbezniük és az érsek haragját magukra vonniok. Azután pedig gyönyörű siremlóket emeltek neki, feleségének és kedvelt fiának, Béla herczegnek. Mire e siremlék elkészült, akkorra már Magyarországon IV. László nyugtalan, csalfa, belháborúval terhes uralkodása egész kívánatosnak tüntette föl IV. Béla királyságának idejét (pedig baj, háború akkor is volt elég) s azért egy ferenczrendű szerzetes a következő, valóban szép hexameterekben irt verssel ékesítette föl a nagy jótevő, továbbá neje és fia együttes síremlékét : „Aspice rein caram, très cingunt Virginis aram Rex, dux, regina, quibus adsint gaudia trina Dum licuit, tua, dum viguit, rex Bela potestas Frans latuit, pax firma fuit, regnavit honestas." 4 Megőrizték IV. Béla jótéteményeinek emlékét azzal is, hogy a provinciális pecsétjének mezejébe két kisebb pajzsmezőt alkalmaztak. A felső hármas karélyból álló mezőn a Boldogságos 1 Theiner: I. 228—29. 1. 2 U. o. 3 Theiner : i. m. I. 244. 1. 4 Históriáé Hungarieae Foutes Domestici II. 225. 1.