Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Tűrje Fülöpöt és mellette egy Ecce nevű ferenczrendűt küldi az apostoli székhez a közte és a cseh király között levő nagy háború ügyében a magyar érdekek megóvására. 1 1265-ben, mivel a pápa nem a király akarata szerint töltötte be a zágrábi püspökséget, Demeter barsi főesperes mellé megint egy ferenczrendűt, Pált, a maga gyóntatóját, adta követtársul, hogy a pápát rendelete megváltoztatására birja. 2 1263. augusztus 3.-án is, azon ünnepies alkalommal, hogy IV. Béla fiával V. Istvánnal elsőizben kibé­kült, négy ferenczrendű volt mellette, bizonyára azért, hogy a felindult öreg királyt béketűrésre, engedékenységre birja. E négy ferenczrendű : Márk, az esztergomi őr,' (az első névleg ismert őr), Antal, a lipcsei guardián (az első névleg ismert guardián), Somogyi Pál testvér, (bizonyára az, akit két évvel utóbb a király gyóntatójának irnak) ós Elek testvér. 3 Nem csoda tehát, hogy viszont a ferenczrendűek annyira ragaszkodtak IV. Béla emlékéhez. Ezért a hatalmas esztergomi érsekkel szemben is érvényt szereztek IV. Béla azon végső aka­ratának, hogy teste a ferenczrendűek esztergomi egyházában helyeztessék nyugalomra, bár ezért egész az apostoli szókig kel­lett fellebbezniük és az érsek haragját magukra vonniok. Azután pedig gyönyörű siremlóket emeltek neki, feleségének és kedvelt fiának, Béla herczegnek. Mire e siremlék elkészült, akkorra már Magyarországon IV. László nyugtalan, csalfa, belháborúval terhes uralkodása egész kívánatosnak tüntette föl IV. Béla királyságá­nak idejét (pedig baj, háború akkor is volt elég) s azért egy ferenczrendű szerzetes a következő, valóban szép hexameterek­ben irt verssel ékesítette föl a nagy jótevő, továbbá neje és fia együttes síremlékét : „Aspice rein caram, très cingunt Virginis aram Rex, dux, regina, quibus adsint gaudia trina Dum licuit, tua, dum viguit, rex Bela potestas Frans latuit, pax firma fuit, regnavit honestas." 4 Megőrizték IV. Béla jótéteményeinek emlékét azzal is, hogy a provinciális pecsétjének mezejébe két kisebb pajzsmezőt alkal­maztak. A felső hármas karélyból álló mezőn a Boldogságos 1 Theiner: I. 228—29. 1. 2 U. o. 3 Theiner : i. m. I. 244. 1. 4 Históriáé Hungarieae Foutes Domestici II. 225. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom