Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
Virágvasárnapjára és Sarlós-Boldogasszony ünnepeire olyan búcsúkat engedett, mint aminőket az assisi híres Portiuncula (s. Maria degli Angeli) templom kapott 1. A XIV. század közepén itt még szigorúan fegyelmezték magukat a testvérek, így a maguk megostorozásától sem riadtak vissza, csak a visszaéléseket szüntették meg ós azt azért az éjjeli imádság befejezése után végezték 2. Hogy a pécsi egyházmegyei papság a ferenczrendűek működését néha nem vette jó néven, látjuk abból, hogy 1407. decz. 4-én Székely István, Szent-Ferencznek pécsi kolostorában tartózkodó ferenczrendű atya Arnai Imre közjegyző előtt átíratták XI. Benedek pápának az ő kiváltságleveleiket megerősítő bulláját 8. Midőn a visszaélések kikerülése és a szegénység szigorúbb megtartása végett világi gondviselőre, vagyis ügyészre (syndicus) volt szükség, ilyen pedig nehezen akadt, II. Lajos király 1521. október 26-án a pécsi ferenczrendűeken úgy segített, hogy annak, aki a ferenczrendűek számára adott alamizsnák gondját magára vállalta, házát és telkét minden adózás alól fölmentette 4. Az 1531—39 években a pécsi kolostor még javában virágzott. 1531-ben guardiánja rósztvett a fejérvári közgyűlésen, hitszónoka pedig a híres Szegedi Elek atya szintén ott volt s a határozatokat ő fogalmazta meg 5. Az 1533-iki közgyűlés ide rendeli őrnek Segesdi Magni Antalt, a jeles hittudóst és egyúttal a váradi hittudományi iskola igazgatóját, Szentkereszti Istvánt guardiánnak, Szegedi Eleket hitszónoknak és Megyeri Tamást énekesnek 6. A pécsi őrség élén többször kiváló atyák állottak. Igy 1428ban május 24-én a pécsi őr jelent meg a budai Szent-Lőrincz monostorban a provinciálissal, hogy tanúskodjék mint teljesiti Kanizsay László lovag atyja végakaratát 7 1521-ben Szemenyei Miklós, 1539-ben pedig Terebezdy Péter voltak a pécsi őrök. 8 1 Monum. Vat. IV. 327. Fejér : Cod. Dip. X. 4. 97—99. 11. 2 Történelmi Tár : 189B. 752. 1. 3 A ferenczrendűek pozsonyi levéltára. Lad. XXXVI. nr. 5. 4 Kósa : i. m. 169. 1. 5 Kósa : i. m. 217—18. 11. c Kósa : i. m. 222—25. 11. 7 Országos Levéltár Dl. 11980. 8 A ferenczrendűek pozsonyi levéltára Lad. XXXIII. f. 3. nr. 7 és 8.
