Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)
I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya
provinciálist, állítólag a franczia király rokonát és oly jámbor, nagyérdemű férfiút, hogy közbenjárására sírjánál két ferenczrendű testvér és egy szűcs föltámadt 1. Ha való, hogy ő volt az első provinciális, akkor 1246 előtt meghalt ós így a nagyolaszi kolostor is 1246 előtt már meg volt. Fölemlíti az 1316-iki jegyzék is mint a szerémi őrséghez tartozó kolostort, 1369-ben még népes és nagy épület volt a nagyolaszi kolostor, mert a ferenczrendűek itt tartották közgyűlésüket, valamelyik jótevő segítségével 2, de azután 1391-ben a török pusztításai miatt menekülniök kellett innen. Nagyszeben. Itt a ferenczrendűek beköltözködése alkalmával még nagyobbrészt a Nyugat-Németországból odaköltözött németek laktak és így a Rajnamentéről jövő ferenczrendű testvérek szives fogadtatásra találtak. Magyarországi Szent-Èrzsébet nevére akartak itt egyházat emelni és a gazdag szász nép szívesen segítette őket. 1300-ban Váradjai Herbort özvegye oly föltétel alatt adja el birtokát az erdélyi káptalannak, hogy annak árából 5 márkát a ferenczrendűek nagyszebeni Szent-Erzsóbet tiszteletére avatott egyházának adjanak 3. 1323-bau a nagyszebeni guardián, Konrád testvér volt és ő is igazolja I. Károly királynak abbeli bizonyítványát, hogy a selykószóki plébánosok az erdélyi püspöki joghatósága alá tartoznak 4. Az 1316-iki és 1384-iki jegyzékek is felsorolják, mint az erdélyi őrséghez tartozó kolostort, de a Cebenii nevet Cementi-re ferdítik. 1426-ban megint ismerjük egy nagyszebeni guardián nevét s ez volt Zsigmond. Oly időben élt, mikor a világi papság nagyon védelmezte a maga jogait s részben a temetkezések után járó jövedelmet is. Viszont Zsigmond guardián keményen követelte, hogy senkit, ha a ferenczrendűeknél gyónni, vagy temetkezni akar, ne háborgassanak. A Nagyszeben környéken lakó szász papokkal azonban nem boldogult és azért elment azok feljebbvalójához, az esztergomi érsekhez. Vicedomini Máté érseki hely1 Történelmi Tár 1895. 750. 1. 2 Történelmi Tár 1895. 754. 1. 3 Urkundenbuch z. Gesch. d. Deutschen in Sieb. I. 215. 1. 4 U. o. I. 377. 1.
