Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

12-én Tarnóczy Mátyás pozsonyi prépost, mint a nádor megbí­zottja a malaezkai kolostorba ünnepélyesen bevezette a ferenez­rendűeket és ott a főoltárra tette le az eltartásról és az ala­mizsnáról szóló oklevelet. Az egyház védőszentjóül a Szeplőtelen-Szent-Szűzet válasz­tották s azt 1660. december 28-án szentelte fel a Pálffy-család másik nagyérdemű tagja, Tamás akkori csanádi, majd később egri püspök. Nevezetessége volt ez egyháznak a szent lépcső, vagyis a római szent lépcső mintájára készített kápolna magá­ban az egyházban. Térden csúszva szoktak a hivek e lépcsőn is fölmenni a lépcsők tetején elhelyezett s a szenvedő Krisztust ábrázoló oltárhoz. Ondreovics Miklós lett az első guardián ós azontúl sokszor neveltek itt a ferenezrendűek kivált kezdő növendékeket. Maga a dicső bőkezű alapító nem gyönyörködhetett derék művében, mert még a kolostor befejezésének évében 1653. no­vember 26-án meghalt. Szivét külön ezüst edénybe téve a ma­laezkai templomba hozták és a lorettói kápolna alá készített családi sírboltban helyezték el. 1 Margitsziget. A régi királynéi várossal, O-Budával szemben eső Nyúl­sziget, később Margitsziget nagyon alkalmas volt ájtatos elmél­kedésekre a világtól való elvonulásra. Akkoriban biztos, védett hely volt. Igy tehát lassan valóságos kis szentek szigetévé vált, s a hires apácza-monostor, a domonkosrendűek és premon­treiek házai, az esztergomi érseknek menedékhelyül épített tornya egymást követték. Nem hiányozhattak innen tehát Szent-Ferencz fiai sem. 1266—70. közt már építették Szent-Klára tiszteletére emelt egyházukat és mellé kolostorukat, mert Nánabeszter nembeli Demeter úr oly feltétel alatt hagyja az esztergommegyei Nánán lakó Tamás nevű szolgáját ós annak nagyobbik fiát testvérének András ispánnak, hogy azok árát fordítsa a Nyúlszigeten épülő ferenezrendű templomra. 2 Mivel az egész sziget a királyi család birtoka volt a telket mindenesetre IV. Béla ós V. István aján­1 Kósa i. m. 505—08. 11. Jedlicska : A gróf Pálffy-család okmánytá­rához. 477. Radvánszky: Magyar család élet és háztartás III. 330—31. 11. * Hazai Okm. VIH. 121.

Next

/
Oldalképek
Tartalom