Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Komárom. Az érsekújvári kolostor felállítása után ugyanazon okokból Komáromban akarta Pázmány Péter a ferenezrendűeket letelepíteni. De a szűkre szabott, falakkal körülvett városban alkalmas telket szerezni nehéz volt. Kollonich Erneszt az őrség főkapitánya igérte ugyan jóakaratát, de a telek átengedése a királytól függött. Azért Pázmány Péter 1635-ben június 14-én Chumar Mihályt a mariánusok felügyelő-biztosát kérte, menjen a királyhoz, hogy az engedélyt eszközölje ki. Pázmány annyira kész volt az építésre, hogy a tervet, valamint a pénzt rábízta Izdenczy András alkapitányra.

1 Ámde úgylátszik oly nehézségek gördültek a telek átadása elé, hogy Pázmány szándókát végbe nem vihette. 1669. végén vagy 1670. elején a komáromi református papok ós tanítók belekeveredtek a Zrinyi-Wesselényi összeesküvésbe, sőt arról is gyanúsították őket, hogy a várat el akarták árulni a töröknek. Ezt megtudván Hofkirchen Károly Lajos, Komárom főkapitánya a református papokat Komáromból száműzte és a református templomot, iskolát minden tartozékaival, vagyonával együtt átadta a ferenezrendűeknek. Beleegyezett Szelepcsényi Gl-yörgy esztergomi érsek is 1672. márczius hó 22-ón, a király pedig 1672. szept. 16-án végleg megerősítette őket ezen birtokokban.

1 A ferenezrendűek örömmel fogadták ezen megbízást ós első elöljárónak egyik jeles társukat Litomericzky Lászlót küldték ide. Azonban az elfoglalt egyház kicsiny, a mellette levő iskola kolostornak szűk és rossz volt. Ennélfogva a ferenezrendűek új épületek emelésére gondoltak ós kéregettek. Maga a király is adott 500 forintot, Pálffy Tamás nyitrai püspök is hozzájárul nagyobb alamizsnával, de legfőként sokat adott Szelepcsényi György esztergomi érsek. Igy azután 1677-ben Korlatovich Róbert provinciális új kolostor és egyház alapkövét tette le s 1681-re készen lett az, pedig közben a jó Isten dögvósszel nagyon meglátogatta e kicsiny házat, mert öt testvért ragadott el a szörnyű betegség. Az egyház védőszentóül az angyalok királynéját választották. 1681-ben a székházat konventnek nyilváni1 Pázmány levelei II. 588—89.