Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

vitte a holttestet Nagyolasziba, úgy hogy a testvérek elindulván a Száva partján látható nyomokon, futva is alig tudták utolérni a nagyolaszii egyház ajtaja előtt. Oly hathatós imádsága volt e Franczia Jánosnak, hogy három halottat föltámasztott és ezek közül egyik, — foglalkozására nézve szűcs, — 1286. táján még ólt. Egy 9 napig aléltan fekvő asszonyt is ő ébresztett föl eszmóletlenségéből. Nem csoda, hogy ennek következtében a hivek ezrei zarándokoltak sirjához és a XIY. század irói őt a szerzet szentjei közé sorolják, bár hivatalosan soha a szentek közé be nem iktatták.

1 1241. márcziustól — 1242. márcziusig a tatárjárás vihara zúgott végig Magyarországon és ez bizonyosan elpusztította a ferenezrendűek mindazon házait, amelyek Magyarország keleti felében 1241-ig keletkeztek. Szerencsére a ferenezrendűek ezidőtájt még főleg a Dunántúl ós északnyugaton voltak elterjedve, tehát közülök nem sokat ért a tatárok sújtó keze. A tatárjárás után még nagyobb szükség volt a ferenezrendűek szeretetére és vigasztalására. Maga IV. Béla király a szörnyű csapás idején még jobban megismerte az ő lelküket és azontúl teljes erejével pártolta őket. Megmutatta ezt főleg azzal, hogy a tatár ostrom idején, 1242. tavaszán Esztergomban lerombolt egyházukat teljesen újból, királyi pompával fölépítette, gyóntatóját és sok tanácsadóját közülök választotta ós végül esztergomi egyházukat testének pihenőhelyéül választotta. Fényes bizonysága ennek az, hogy 1246. nov. 15.-én IV. Béla ós neje Jakabot, a magyarországi ferenezrendűek provinciálisát ós Román testvért, a király gyóntatóját küldék Vasvárról Lyonba IV. Incze pápához követekül. E követek 1247. január végén csakugyan megérkeztek és a királynak ügyeit mind kedvezően intézték el, még pedig hamar, mert február 2—4. napján már kiállították a pápai bullákat.

2 Jakab és Román testvérek követsége mutatja, hogy ekkor már a magyarországi ferenezrendűek sem voltak egyszerű, iparos, világi emberek, hanem nagyobbrészt művelt papokból állottak. Szent-Ferencz példája, lelke pedig jámbor keresztény életre buzdító, szivet indító beszédekre ragadta őket. Nem csoda tehát, 1 Történelmi Tár : 1905. 750 1. Speculum vitae beati Francisci 1504. 204. b. 2 Tlieiner: Monumenta Vetera Hung. s. illustr. I. 232. 203. 1. — Wenzel : Árpádk. Okni. VI. 226—27. 11. Dr. Karácsonyi: Szt. Ferencz rendjének története. I. köt. 2