Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

Nem csupán a nagyszombati konventet, hanem az egész provinciát sújtotta a nagyszombati 1666-iki rettenetes tűzvész, mert az egész provinciának értékes könyvei és felszerelései ott voltak a hittudományi iskola segítségére és így azok ott sem­misültek meg. Nagy kitüntetés volt a rendtartományra az, hogy 1667-ben a király Malomfalvi Gergelyt, a volt derék provinciálist erdélyi püspökké akarta tenni s már a pápai bullákat is megszerezte. De viszont igazi átalakulását és megjavulását mutatja az, hogy Malomfalvi e kitüntetést nem fogadta el. Pedig mindenesetre tehetséges ember volt s azért a generális őt a cseh- és lengyel­országi kolostorok megvizsgálására látogatóul kiküldötte, de in­kább akart egyszerű szerzetesként meghalni, mint nagy méltó­ságra jutni. Igy is halt meg Kismartonban 1667. ápril 21-ón a föltámadás napján. 1 Mielőtt Ramocsaházy megbízatása véget ért, a mariánusok egy kissé megijedtek, mert úgy látszott, hogy hiába igyekez­tek, megint nemzeti biztos hatalma alá kerülnek. 1667-ben meg­érkezett, Bécsbe a császárnak Margit spanyol király lányának gyóntatója Molina János és ezt a császári udvar annyira támo­gatta, hogy a generális kinevezte őt felsőnómetországi biztos­nak és a reformált kerületet is hatásköre alá rendelte. Sokan tiltakoztak ez ellen, de ő neki oly befolyása volt, hogy maga a pápa is megerősítette e hivatalában, tehát meg kellett hajolni előtte. 1668-ban tehát e nemzeti biztos hívta össze a közgyűlést julius 10-re Pozsonyba és ő vezette azt. Provinciális lett Kor­latovi cs Róbert, aki világi pap volt előbb és azután vette föl Szent-Ferencz ruháját. 0 az első időközi gyűlést Kismartonban tartotta meg 1669. május 5-én, a másodikat Pozsonyban 1670. szeptember 14-én. Ez utóbbi gyűlésnek örvendetes tárgya volt két új székháznak átvétele és benépesítése. Az egyik volt a bol­dogasszonyi a Fertő-tó közelében, a második volt a muraszom­bati. Az elsőbe 8 fölszentelt testvért és egy világit helyeztek. Az 1671-iki közgyűlésre már nem jött el a hatalmas ós sokfelé elfoglalt nemzeti biztos, hanem maga helyett az inns­1 Kósa : i. m. 276—278. és a ferenezrendűek pozsonyi levéltára Lad. 35. nr. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom