Dr. Karácsonyi János: Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig (Budapest 1923)

I. Könyv. A marianus ferenczrendűek tartománya

csakugyan eljött Magyarországba s itt szeptember 15-re közgyűlést hívott össze Pozsonyba. Az összehívás jogos volt, mert Draskovich megbízatása lejárt s a magyarok nem mertek ellenkezni. Söt az egyetemes biztosnak tekintélye és szava annyira nagy volt, hogy egy szavára megválasztották provinciálisnak a bécsi ferenczrendű iskolának egyik tanárát, Yolta Bonaventura nevű olaszt s átadták neki a nagyszombati kolostort avégből, hogy ott egy, szintén Olaszországból, a pádovai Szent-Antal provinciából való reformált ferenczrendű, Luceoli Gianbattista mind a papi, mind a világi növendékeket már az újjáalakítás (reformatio) szabályai szerint nevelje. 1610-től kezdődik tehát, hogy a mariánus rendtartomány a javított szabályokat tartó ferenczrendűek nevét viseli (Provincia reformata) s nem állott egyenesen a generális hatalma alatt. De csakhamar kitűnt, hogy az olaszok nem ismerik hazánk állapotait ós igy a kormányzásban nagy hibákat ejtenek. A magyar testvérek persze elégedetlenek voltak s alig várták, hogy elteljen a három óv, mindjárt az öreg nagyrabecsült Ebeczky Sándort tették meg provinciálisnak, mindamellett, hogy az 1613-iki közgyűlést is ugyanazon Daumio Gábor nemzeti biztos vezette a tárgyalást, aki 1610-ben. Ebeczky 1614-ben meghalt s a pozsonyi apáczák templomában temették el, mert régtől fogva ő volt ez apáczák gyóntatója, vigasztalója. A haláleset következtében helyettes provincziálist kellett választani s a választás Kopcsányi Pap Mártonra esett, mert hat év alatt is bebizonyította, hogy jól megértette Szent-Ferencz szándókát és szabályait. Kopcsányi idejében törtónt, hogy a győri új kolostor alapkövét benn, a kerített helyen letették és igy a mariánus csoport e régi helyén újra fészket rakott. Eltelvén három év, 1616-ban megint Daumio Gábor vezetése alatt a közgyűlés Rudinai Jánost választotta meg provinciálisnak. 0 építette újra a földrengéstől ós a régiségtői megromlott pozsonyi kolostort ós ő vette át az Erdődyektől Nahács mellett Szent-Katalin tiszteletére emelt új, számos léleknek vigasztalást, segítséget nyújtó egyházat és kolostort 1618-ban. Mivel 1619-ben a 30 éves háború veszedelmei Bécs körül már nagyon elhatalmasodtak, a Bécsben lakó egyetemes biztos onnan elmenekült ós így 1619-ben nem lehetett megtartani a közgyűlést. Majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem is háborút