P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

emberiségnek szóló hatállyal kívánja Szűzanyánk az első szombat megtartását! S a mi magyar népünk erre a fatimai parancsra is felkészült a maga nemében megható szombati gon­dolatkörben és ének-költészetben. A műveltebb osztály vallásosságában, valamint a hivatalos egyházi énekek közt alig szerepel a szombat méltatása. Népünk ellen­ben egész csomó éneket őriz, s énekel ma is Szűz Mária napjáról. „Minden szombat Szűz Mária napja, szenteljük ezt őneki, buzgó imát, ájtatos éneket zen­gedezzünk most neki, mert a szombat Szűz Mária napja, melyen örvend a szép Szűz Mária", — így énekli a mátraverebélyi búcsúsok egyik kedvelt éne­kese, a hősi halált halt nagyrédei Sebők Imre. A szombat kegyelmeit zengi egy másik népünk körében közismert ének: „Jertek, köszöntsük meg e kedves napot, amelynek hajnala reánkvirradott; mert a szombat Szűz Mária napja, boldog ember, aki azt megtartja. Választott napja ez a kegyelemnek, szent örömtől lángol a szív és lélek; mert a szombat stb. E napon mennyei rózsák nyílnak, és a földre égi békét osztnak. Ezen napnak oly szép a kedvessége, gyö­nyörködik is a jó Isten benne. E mai napon a szent rózsafüzér a föld színéről a mennyországba ér. Szent öröme van ma a mennyországnak, kegyelem osztatik ma az igazaknak. Mi is szenteljük meg e drága napot, Máriának tegyünk szív-hódolatot; mert a szombat Szűz Mária napja, boldog ember, aki azt megtartja". A szombat megtartásának hatásait pedig szépen fejezi ki egy másik: „Szombat Szűz Mária napja, boldog ember, ki megtartja. Nem lesz annak semmi baja, vele lesz a Szűz Mária. És aki ezt meg nem tartja, Máriának nincs rá gondja, nem annak pártfogója a szentséges Szűz Mária". Félelemmel és rettegéssel munkált üdvösségünk érdekében is meg kell ünne­pelnünk a szombatot: „Azért szombat délutánján kér­jük a szép Szűz Máriát, hogy az ítéletnek napján áll­hassunk szent Fia jobbján. A trombita harsogásra el kell mennünk számadásra. Jaj, bűnösök hová leszünk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom