P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

pével: domináns hatása a népi elemnek legyen művelt osztályunk életére. Mindjárt egyszerűbbek és nemesen emberiek lennénk. A természet embere leszerelné egyéniségünkről azt a rengeteg félszegséget és mesterkélten felszedett formaságot, amely szinte gúzsba köti egyéniségünk érvényesülését, s lélektelen formalizmusba fojtja közösségi kapcsolatainkat. Mennyivel több bölcseség hatná át gondolkozásunkat, s lekopnék rólunk a félművelt lélek befejezetlenségét lélektanilag oly sután rekompenzáló hisztéria és finomkodás. Hogy megtisztulnánk a metafizikai valóságok szemléletében és mily egységben látnánk a mindenséget az örök Isten végtelenségében és mindenhatóságában, s nem nyúlnánk félművelt babonákhoz vallás helyett, s nem állnánk oly üresen a templom oszlopai között félórán keresztül, egyetlen komolyan átgondolt fohász, a szentély tüzéből hazavitt egyetlen zsarátnok nélkül. Mily egyenes jellem alakulna bennünk népünk egyszerű és egyenes lelke nyomán, a mai raffinériák és diplomatikus álcázások helyett. S főként a testvériség érzése mekkora egységbe fonna, a választófalak ledöntése hogy elevenítené a kölcsönhatást, a közös magyar sors átélése mekkora szociális fellendülést indítana, a megnövekedett közösségi tudat mily asszimilációt fejtene ki népünk és népietlenné vált, hogy ne mondjam, magyarságában felhígított középosztályunk között. A fölös részletezés helyett, csak újra hangoztatom, iskolába kell járnunk népünkhöz! A nemzetiségi származásában oly szétágazó, de érzésében már ízigvérig magyar középosztálybeli rétegeinkhez is el kell juttatnunk a magyar lelket, jellemet, kultúrstílust. S hogyan közvetítsünk? A népi értékek megismertetésére a széleskörű néprajzi ismertetést tartom a legszükségesebbnek. Nem az elméleti feldolgozások mutatnak rá igazában az élet gazdagságára, hanem maga az élet hat a maga fogalmilag kimeríthetetlen és árnyalataiban egység-