P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

laha is kikerült. Hasonló a Krisztus-keresés vagy határkerülés szokása húsvét hajnalán. Mária Magdolna lelkével siránkoznak s keresik a Mestert, „hová tették öt?" Erre is csak a néplélek gondol. Dogmatikai tartalma csekély, de kultikus jelentősége felbecsülhetetlen. Dramatizálja benne a néplélek Krisztus-szeretetét és Krisztus-éhségét. Micsoda kultúrának nyomai ezek, amelyekben az üdvtörténetek ilyen gyengéd és ilyen mélyen emberi vonatkozásai is kifejezésre jutnak?! III. A népi vallásosság csak egyik ere annak a népi kultúrának, amelyet az Egyház évezredek óta áraszt. A népiség eszméjének harcosai benne találják meg munkájuk mintaképét. A népi értékek felfedezését, tehetségek felemelését, a népi gondolatvilág és nyelvgazdaság értékesítését az Egyházban láthatjuk a legnagyobb arányokban. Maga is népvallásnak indult, a nép fiait emelte a püspöki, vagy akárhányszor a pápai székbe, hivatalos nyelve is az ú. n. vulgáris, tehát népies latinság, térítő munkájában a nemzeti nyelvek első művelője. A népi költészet elemeit, egész legenda és dalköreit mentette át egy Grál-legendában vagy Szent Ferenc Naphimnuszában. A magyar kódexirodalom pedig bizonyság rá, hogy nem volt tétlen a magyar népiség kincseinek kiaknázásában sem. Így egyetlen népi mozgalom sem idegen az Egyház lelkének. Egyre azonban nagyon vigyáz: az örök, változatlan és egyetemes igazságokat sohasem áldozza fel a népiség világában felbukkanó viszonylagos és részletszempontokért. Az igazság rendíthetetlen és isteni alapítású őre akkor végezte a legnépibb kultúrmunkát, amikor a népi értékeket külön választotta attól, ami nem érték, nem maradandó és nem érdemli meg, hogy átmentsük. Az emberi gondolkodás és a primitív kultúrkörülmények számtalan balhiedelemmel töltötték meg a népi gondolatvilágot. Ezeknek fenntartása vagy felújítása nem lehetett kultúrprogrammjában. Kitűnő népkarakterológusnak bizonyult, amikor a maga természetfeletti világosságá-