P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

szonyban van egymással a gondolat és az élet, Prohászka az élet fölényét vallja. A tett, a tény, az élet az erősebb és az előkelőbb, a tudás csak szerény szolgája az életnek: „Az élet súlypontja a valóság megélésében fekszik. Ebből szakad föl mint az élet egy ága a fogalmi ismeret is, mely végre is arra való, hogy az életet szolgálja s minket a valóságba állítson" (25, 303.). Következik, hogy minden tudomány, a teológia is, gyakorlati tudomány (14, 280; 15, 278.). Az élet, a gondolat és a szeretet hármasságát és egységét zseniális appropriatio-mintában mutatja be, majd így végzi: „Valahogy úgy látszik, hogy minden élet — valamelyes bölcseség kifejezésre hozva a létet; csak akkor boldogul igazán s nem veszít útat, ha a valósággal s önmagával az ismeretet, a fogalmi világot a szeretet, a szép élet, a megérzés s a megtapasztalás köti egybe" (24, 174. sk.). A valóság nagyrabecsülése vezeti az intuitív megismeréshez s az egyed megismerésének sajátos, Duns Scotuséhoz hasonló megoldásához. Az egyedi ismeret megelőzi a fogalmi ismeretet (14, 274 sk.). Az egyed a lét gazdagsága s mint ilyen tökéletesebb az egyetemesnél. „Az élet a lét legtökéletesebb kiadása s a legtökéletesebb létnek az egyéniség a legszebb formája" (5, 149.). Lélektani oldalról az egyéniség értékelésének az akarat elsőbbsége felel meg (14, 304.). A szép egyéniség legtökéletesebb mintája Jézus Krisztus, a primogenitus, az első, aki miatt van minden, s aki akkor is eljött volna, ha nincs bűn a földön (23, 178.). Krisztus... Ö a koronája ennek a világnézetnek. Nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. Prohászka gondolatainál kitüzesedik az ember, a gondolat él s alakít. Ezért mondjuk, hogy praktikus a prohászkai világnézet. Űj élet, új látás, új szív, új feladat támad nyomán a lélekben. 2. Szociális lélek. — Ez a neve annak, aki Prohászka szívével az emberek felé fordul. A prohászkás lelkület elsősorban embertestvéreinkre szórja a ki-