P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

PROHÁSZKA A SZOCIÁLIS APOSTOL EGYÉNISÉGÉRŐL Prohászka ebben is következetes önmagához. Amit másokban sürget, azt önmagán hajtja végre legelőször. így e sorok sem tesznek egyebet, mint Prohászka gazdag egyéniségéből kimásolnak néhány szociális jellemvonást. Mert Prohászka ízig-vérig szociális apostol. Szociális munkára termett egész egyénisége: sajátos gyakorlati gondolkozásmódja, a társadalmi bajokon segíteni akaró jó szíve, s a buzgalom, amellyel a segítséget sürgette, és a biztos látás, amelynél fogva a szociális tevékenység elveit és célkitűzéseit megjelölte. 1. „Az élet bűvkörében". — A szociális apostolnak sajátos életszemlélete van. Bizonyos pragmatizmus jellemzi gondolatvilágát s egész lelki alkatát. Az élet embere ő, a tevékeny munkáé és a gyakorlaté. Nem elég, hogy van, nem elég, hogy tud, hanem élni is akar. Csak annak van igazán becse és értéke a szemében, ami valóság, élet és tett. Mert ő is tettre született s tettre vágyik. Hogy az ilyen előtt nem nagy értéke van az élettől elzárkózott s elvonatkozott tudásnak és elméletnek, az eleve valószínű. Bár Prohászka maga nem írt rendszeres világnézeti útmutatót a szociális munkások számára, mégis amit a maga számára feljegyzett s szétszórtan másoknak is hirdetett, ép elég arra, hogy vázlatosan összeállíthassuk a prohászkás életszemléletet. Persze, ő maga is így nézte az életet. Szó szerint is életszemlélet volt az ő nézése. Élet!* Ez Prohászka világnézetének kulcsa, ez * Szerző ezeket bővebben kifejtette s igazolta Az élet trubadúrjai (Közzéteszi: P. Oslay Osvald O. F. M., Üjpest 1933.