P. Dr: Dám Ince, O. F. M.: Ferences szemmel (Gyöngyös 1943)

új neve van: új teremtmény Krisztus Jézusban (17, 64; 24, 265). Ez az életáram nem e világból fakad, s nem ennek a világnak céljait szolgálja. A kegyelem az isteni élet beszüremlése a halandó létbe. Folyása sem ennek a világnak enyészetébe visz, hanem az örök élet végnélküli boldogságába. A kegyelmi rend az élet apoteózisa. Működése a Szentlélek művészi remeklése. Eredménye pedig a leggazdagabb életnek, a Szentháromságnak bennünk-lakása s az isteni életben való részesedés, consortium divinae naturae (24, 268). * * * Az „élet dalnoka" elénekelte a dalt. Elmondta tudósnak, magyarázta egyszerű embernek, vigasztalt, bátorított vele csüggeteg lelkeket, s lázított ott, ahol közönnyel, tunyasággal, élettelenséggel találkozott. Azóta a lant kiesett kezéből. De a dal él ezer ajkon és visszhangzik ezer szívben. Assisi Szent Ferenc a Naphimnuszra tanította testvéreit s énekeltette velük mindenfelé. Mi Prohászka ajkáról tanultuk énekünket, ezt a hőskölteményt (5, 148), s daloljuk ebbe az élhetetlen világba a szebb, a krisztusibb élet győzelmét!