P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

HARMADIK FEJEZET. Szent Ferenc és korunk

sok és sok munkást követel és mert a felebaráti szeretet foly­tonos tevékenységre sarkal. A ferences tevékenység csak egy személyi indítékból fáradhatatlan, ez is földöntúli: az idő múlik és nem áll meg egy órára sem és a mienk csak ez a gyorsan múló idő („a mi életünk három nap", mondja Egyed testvér), hogy megnyerjük az örökkévalóságot. A nehézségek­ben, az ellentmondásokban, az unalomban, a megnyilvánulás és működés összes, számtalan töviseiben, magában a beteg­ségben a ferences tevékenység soha nem mondja: elég. Soha nem teszi ölbe kezét, hogy mondhassa: nincs semmi tenni­való s nem csügged el, ha feladatát nem hajthatta végre. Az alázatosság, amint tiltja neki, hogy büszkélkedjék, azt sem en­gedi meg, hogy elkedvetlenedjék: „Ha az ember, midőn el akarná vetni a magot, azt mondaná : nem akarok vetni, mert ha elvetem, talán jőnek a madarak és megennék és ha így beszélve csakugyan nem vetné el vetését, megtörténhetnék, hogy a madarak csakugyan ennének abból a vetésből, de az is bizonyos, hogy arra az évre nem gyűjtene semmiféle gyű­mölcsöt. Azonban, ha elveti magvát, annak nagy részét a munkás mégis csak összegyűjti". így bátorít Boldog Egyed a tevékenységre, amelynek saját becsületességéből és törekvéséből kifolyólag az az eredménye, hogy habár tökéletlen* is többet ér a tétlenségnél. A ferencesek serényen dolgoznak az utolsó óráig és a munkában nem ismernek öregséget. Pian de Carpini János a kínai misszióba hatvanhároméves korában utazik el ; Parmai János nyolcvanéves korában kéri IV. Miklós pápát, adja meg neki a kegyelmet, hogy elmehessen Görögországba a szakadá­rok megtérítésére; Szent Antal, Bagnoreggiói Szent Bonaven­tura, Raymundus Lullus, Sienai Szent Bernardin, Capistranói Szent János, Brindisi Szent Lőrinc, Porto Mauriziói Szent Lé­nárd, mind-mind vagy igehirdető útjukban, vagy harcolva hal­nak meg. A szegénység, amint a ferences tevékenységet becsüle­tessé, merésszé, fáradhatatlanná teszi, éppúgy örömteljessé is varázsolja azt. Megszabadítja a siker vagy sikertelenség min­den elfogultságától, és megtanítja arra, hogy önszeretetét és becs­vágyát, amelyek a munkából keletkezhetnek, váltsa meg a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom