P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

ha a szó apostolságát nem szolgálták, amely pedig a ferencesek kifejezett életfeladata? Szent Antal kezdeményezése, Szent Bonaventura irányadó elvei, amelyeket hat század történelme megerősített, a XIX. században különösen korszerűeknek látszottak. Igazolja ezt a tudásnak az a föltétlen szükségessége, amely rriégis alávetve és egybekötve van a szegénységgel, hogy így Krisztus Hirnöke lépést tarthasson a korral. A XIII. században nagyon is bevált Isten dalosait a XIX. század terein ugyancsak nem hallgatták volna meg. Néhány éber és nyiltlátású szerzetesnek már régen volt olyan eszméje, hogy kollégiumokat kell alapítani, mivel így biztosíthatják a ferencesség iránt hajlamot mutató gyermekek neveltetését. Az, hogy gyermekeket vegyenek fel a kolostorba a hivatás ápolása céljából, hagyományos szokás volt a ferenceseknél és ezt meg is tartották 1675-ig, vagyis X. Kelemen decrétumáig, amely határozottan megtiltotta a kiskorú jelöltek felvételét. Azonban a XIX. században a kolostorok elnéptelenedése rákényszerítette a ferenceseket arra, hogy elfogadják a szemináriumokhoz hasonló szervezetek szükségességét, amelyeket a trienti zsinat alkalmasan előmozdított, hogy jó világi papokat készítsen elő. Az első, aki collegium seraphicumot akart létesíteni, a fennköltlelkű P. Quaratai Bindi András volt, aki missziók iránti buzgalmából kifolyólag életében több mint hétszáz prédikációt mondott és az incontrói remetezárda szeretetében utánozta Porto Mauriziói Szent Lénárdot. Ez az intézmény, amely után ő áhítozott és amely a kolostori közös életbe nem volt bekebelezve, hanem független, saját embereitől és szabályaitól kormányzott kollégium, teljesen új dolog volt a ferenceseknél. P. András mégis arra merészkedett, hogy a legnehezebb esztendőben, 1869-ben egy fillér nélkül hősiesen nekivágott a vállalkozásnak és pedig Rivo Tortoban és Porciunkulában. Az első szeráfi kollégium első hónapjai a Szegénység Úrnőjének költeményéhez újabb versszakot csatoltak és ezért az intézmény erőssé fejlődött. A pratoi temető táján egyik rézműves házában béreltek néhány szobát, amelyek selyemhernyók számára voltak berendezve és amelyek csak júliustól márciusig állottak rendelkezésre. A