P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

Mária Franciska, aki az ő iskolájából került ki, adja a külsőleg legegyszerűbb élet példáját, a világban pedig a terciáriáét, de Isten szeretete annyira átjárta és beléje ivakodott, hogy körülötte és általa a csodák szenvedésével együtt megszaporodnak, azalatt Giuliani Szent Veronika Cittá di Castellói zárdájában a legnagyobb szerzetesi erényeknek adja példáját. Istennek ezek a barátai a szenvedés árán szerzik meg azt a jogot, hogy emberfeletti kegyelmeket eszközöljenek ki a száműzetésben lévő társaik részére. Szenvednek vezekelve és azért, hogy ezzel vigasztaljanak. A legengedelmesebb B. Potenzai Bonaventura, a sanyargatott és mégis mindig derűs Sanseverinoi Szent Paciíik kolostoraikból a keresztény béke szellemét árasztják széjjel. Még a békénél is jobban sugározza a vígságot, Isten első dalosainak élénk örvendezését a század első és második fele között két laikus testvér: egy kapucinus, aki a jubileumi évben hal meg, amidőn Szent Lénárd prédikált, a másik egy AIkantarinus (sarutlan), aki addig él, hogy Napoleonnak is megjövendöli császársága múlandóságát. B. Viterboi Krispin, Isten fecskéje, gyermek korától fogva cipész, azután Bagnaia kapucinus noviciátusában kertész, majd meg szakács. Minden konyhán levőt e jelmondat szolgálatába állított: „szegénységet és tisztaságot". Egyébként rendesen kéregetett és közben a békének és jónak elhintője volt. Hasonlít Szent Ferenc első társaihoz a szétárasztó örömben, az ének és költészet szeretetében, amelyet megcsodált Guidi Sándor és XI. Kelemen is, a világ és Egyház két képviselője. Krispin testvér albanoi szakács korában Tasso nyolcsoros verszakait énekelte. Az egyik lektorhoz (rendi tanár), aki őt megbotránkozva figyelmeztette, mint Manzoni fra Faziója, azzal a ferences igazsággal felel : „P. Lektorom, a hal nem megy a horogra, hacsak nem lát ott valami neki való ételt, amely vonzza és csalogatja. A mi bőjtöléseinket, kínzóöveinket és bűnbánatainkat nem értik sőt unják a világiak különösen pedig az Albánoba érkezett nyaralók. Tassonak ezek a nyolcszoros versszakai és egyéb költemények is, ha össze vannak kötve egy kis lelki beszélgetéssel, jót tesznek azok számára, akik azokat hallgatják. „Az ő tiszta látása alatt az egész természet jóvá válik és a belső