P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

sok ellenmondás dacára is ez az elv, amelyei P. Fortunát ilyen világosan kimondott, érvényre jutott, mint ismeretes, egy század után a íiziologia és pathologia iskoláiban és a legnevezetesebb biologiai felfedezésekre vezetett. E téren P. Fortunát úttörő, mivel csak egy századdal később Bichat mutatott rá e járható útra. Hűséges lévén feladatához, P. Fortunát nem engedte magát eltéríteni kortársainak élettani vitái által és minden idejét arra fordította, hogy kutassa az izomképző erőt és nisus formatiüust ; arra korlátozta magát, hogy mikroszkóppal tanulmányozza a szervezet részeit és sikerült neki osztályozni a szöveteket és szervezeteket Bichat előtt egy félszázaddal, akinek minden érdeme az osztályozáson alapul. Bresciai Fortunát volt az első, aki a szöveteket megkülönböztette a szervektől, leírta viszonylagos pontossággal az összekötő szövetet és a csontszövetet és kiterjesztette kutatásait az állatokra is, különösen a rovarokra. Azért nem teszünk szertelent, ha megdicsérjük ezt a tudós ferencest, aki a szövettan első tanulmányozója és a mikroszkopiái bonctan igazi úttörője volt. A szent tudományok jártabb területére lépünk Cozza Lőrinc és Ferraris Lucioval. Az első generális miniszter és bíboros, aki kiemelkedő személyiség lelki buzgóságánál és lángelméjénél fogva. Bár mint szentföldi őr, 1709 és 1715 között mindenféle elfoglaltsága, gondok, nehézségek és felelősség közepette élt, mégis talált időt arra, hogy könyvet írjon a görög szakadárságról (De graecorum schismate), amelyet élesztett benne saját személyes tapasztalata a görög egyház körül. Olyan értekezés ez, amely négy kötetre (in folio) terjed és nagyságának megfelelő értéke is van. Ferraris Lucio a vallási tudományok egy igazi enciklopédiájának a szerzője, amely a Bibliotheca Canonica Juridica, Morális, Theologica címet viseli. Mint a Szent Officium kongregáció tanácsosa állította azt össze ferences türelemmel az utódok számára, kifejtve minden szót a pápák konstituciói, a zsinatok határozatai, a Szent Kongregációk döntései szerint. Véleményeiben tekintetbe veszi azt a méltányos utat, amely az engedékenység és szigor között van — mint állítja Szent Bonaventura megvilágított szelídsége nyomán. Komoly felfogású műve ellenáll az időnek, a szükséges hozzáadásokkal újranyomták egészen 1899-ig. Vannak Scotus-