P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

cességnek is megvoltak a maga tudós emberei, ha nem is hasonlíthatók Muratorihoz, Tiraboschihoz, vagy Bettinellihez. Elfoglalt helyzetüknél és kiváló barátaiknál fogva is a legmodernebbek és legtevékenyebbek között kell megemlítenünk a parmai könyvtár igazgatóját, P. Affó Irént. A levéltárakból merített kiváló tanulmányaival dicsőséget szerzett rendjének és különösen hazájának, úgy hogy egy-két év alatt 129 művet adott ki, tizenhárom akadémiához tartozott. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy ferences módon ne éljen és papi hivatásának áldozataként meg ne haljon kiütéses hagy mázban, amelyet egyik haldoklótól fertőzés útján szerzett. A XVIII. században nem hiányoztak számottevő ferences tudósok, Iatinisták, matematikusok, levéltárkutatók. Minden ferences rendtartomány, minden zárda, amely csak ad magára valamit, elszámlálja övéit. A könyvtárakban pedig bőven vannak nyelvészeti, teologiai, erkölcstani, életrajzi, történelmi művecskék, amelyeket azok a szerzetesek adtak ki, akiknek meg volt kicsiny központjukban a gyorsan múló negyedórájuk, akik apostolságot gyakoroltak a növendékeik és csodálóik között és ma is olyan élet-okiratokat vagy töredékeket szolgáltathatnak, amelyekből megismerjük az egész századot. Olyan tudományos emberek azonban, akik nyomot hagytak maguk után, kevesen vannak. Köztük említhetjük mégis Smith Vilmost, aki Antwerpenben a zsidónyelv és a Szentírás tanulmányozására a nyelvészeti múzeumot alapította ; Verduni Poncelet Polikárp a szerves kémiának éleselméjű kutatója volt ; különlegesen említésreméltó a lombardi reformáltak közül való Bresciai Fortunát, aki a spanyol udvarban élt és halt is meg, aki kiváló volt a természettudományokban, a mikroszkóp alkalmazására támaszkodva, a legszigorúbb tapasztalati módszert használta és azon fáradozott, hogy kiegyeztesse a skolasztikát a tudományos felfedezésekkel meg lévén győződve arról, hogy a mikroszkopikus anatómia bonctanismerete adja meg a természet titkainak kulcsát. P. Bresciai Fortunát két fontos dolgot állított: először hangoztatta a különféle szervek szövettani alkotása tanulmányozásának szükségességét, hogy megismerhetők legyenek működéseik; másodszor tartotta eme szervek elkülönülését elemeikben az embriologiai eredetükhöz való viszonylatban. A