P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

cességnek is megvoltak a maga tudós emberei, ha nem is hasonlíthatók Muratorihoz, Tiraboschihoz, vagy Bettinellihez. Elfoglalt helyzetüknél és kiváló barátaiknál fogva is a legmo­dernebbek és legtevékenyebbek között kell megemlítenünk a parmai könyvtár igazgatóját, P. Affó Irént. A levéltárakból me­rített kiváló tanulmányaival dicsőséget szerzett rendjének és különösen hazájának, úgy hogy egy-két év alatt 129 művet adott ki, tizenhárom akadémiához tartozott. Ez azonban nem akadályozta abban, hogy ferences módon ne éljen és papi hivatásának áldozataként meg ne haljon kiütéses hagy mázban, amelyet egyik haldoklótól fertőzés útján szerzett. A XVIII. században nem hiányoztak számottevő ferences tudósok, Iatinisták, matematikusok, levéltárkutatók. Minden fe­rences rendtartomány, minden zárda, amely csak ad magára valamit, elszámlálja övéit. A könyvtárakban pedig bőven van­nak nyelvészeti, teologiai, erkölcstani, életrajzi, történelmi mű­vecskék, amelyeket azok a szerzetesek adtak ki, akiknek meg volt kicsiny központjukban a gyorsan múló negyedórájuk, akik apostolságot gyakoroltak a növendékeik és csodálóik között és ma is olyan élet-okiratokat vagy töredékeket szolgáltathatnak, amelyekből megismerjük az egész századot. Olyan tudományos emberek azonban, akik nyomot hagytak maguk után, kevesen vannak. Köztük említhetjük mégis Smith Vilmost, aki Antwer­penben a zsidónyelv és a Szentírás tanulmányozására a nyel­vészeti múzeumot alapította ; Verduni Poncelet Polikárp a szer­ves kémiának éleselméjű kutatója volt ; különlegesen említésre­méltó a lombardi reformáltak közül való Bresciai Fortunát, aki a spanyol udvarban élt és halt is meg, aki kiváló volt a ter­mészettudományokban, a mikroszkóp alkalmazására támasz­kodva, a legszigorúbb tapasztalati módszert használta és azon fáradozott, hogy kiegyeztesse a skolasztikát a tudományos fel­fedezésekkel meg lévén győződve arról, hogy a mikroszkopi­kus anatómia bonctanismerete adja meg a természet titkainak kulcsát. P. Bresciai Fortunát két fontos dolgot állított: először hangoztatta a különféle szervek szövettani alkotása tanulmá­nyozásának szükségességét, hogy megismerhetők legyenek mű­ködéseik; másodszor tartotta eme szervek elkülönülését ele­meikben az embriologiai eredetükhöz való viszonylatban. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom