P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

földművelésre, művészetre és mesterségekre, de 1680-ban a lázadás tönkreteszi fáradozásaikat. Ők azonban később, a XVIII. század elején visszatérnek, hogy munkát, békét, jólétet, művelődést vigyenek oda. Aquitánia rekollektusait 1615-ben Canadába hívják meg, virágzó keresztény megmozdulást visznek oda és megalapítják az első plébániákat. Hamarosan vértanujuk is lesz P. Niel Mik­lós, akit Quebec mellett dobtak a folyóba. Később az angolok ellenséges érzülettel elkergetik őket, hogy az anglikán feleke­zetek konkolyát hintsék el. Amikor a ferencesek rövid pár év múlva visszatérnek, üldözés és vértanúság lesz sorsuk. Eszakamerikában a ferences missziók a tudomány szá­mára adtak egy munkást P. Hennepin Lajos személyében, aki mint krónikás kísérte el 1678 és 1679 között a francia La Salle­féle expedíciót; ő volt az első, aki a Niagara környéki vörös­bőrűeknek az evangéliumot hirdette és ő az első európai, aki látta és leírta a Niagara-vízesést, valamint aki felfedezte a Missisippi felső folyását. Ausztrália, amely a történelem keretébe 1606 pünkösd napján lépett be (és innét kezdve a ma már elfelejtett szépsé­ges nevet nyerte el : „A Szentlélek déli földje"), az első szent­misében és az első vallásos ténykedésekben a ferencesek ré­vén részesült, akik felfedezőjének, Pedro Fernandez de Quiros­nak kíséretében voltak. Missziók Afrikában. Az ősterületeken lévő missziók gyakran kevésbbé küzdel­mesek, mint azok, amelyek keresztényellenes műveltséggel ren­delkező országokon vannak. Gondoljunk Marokkóra. 1630-ban három ferences horgonyzott Cadixban, hogy Moraganon ke­resztül Marokkó nyugati partjára jussanak. B. Pradoi János, aki őket vezeti, nem a muzulmánok megtérésében bizakodik, mint inkább abban, hogy megvigasztalja és Istenhez közelebb hozza a szultán 20Ó0 katolikus foglyát. A három bátor férfit azonban fogságba vetik és kényszermunkára ítélik. Vezetőjük az első öt ferences vértanura emlékezve, hősiesen felel a ma­rokkói fejedelemnek : azért egy kardvágással büntetik, azonban nem ölik meg, úgy hogy még beszélhet Krisztusról, mígnem

Next

/
Oldalképek
Tartalom