P. Gemello Á. O. F. M.: Franciskanizmus (Budapest 1933)

MÁSODIK FEJEZET. Szent Ferenc eszmei öröksége századokon keresztül

nust ír a kínaiak részére. A vallástan szemléltetésére festményeket készíttet az Ó- és Újszövetségből. Bennszülöteket képez ki misszionáriusokká, mivel — mint írja — „ego iam senui et canus factus sum potius laboribus et tribulationibus quam aetate". Hódítása nem hevenyészett és felszínes, hanem módszeres és olyan egyházi rendelkezéssel megszilárdított, amely biztosítja számára az állandósulást. Valóban úgy kezdi ő is, mint az apostolok. A legnépesebb központokat, továbbá a nagyobb kikötőket és a nagy karavánutakat foglalja el. Kolostorokat alapít, a misszió egész területén megszilárdítja az Egyház és rendjének szervezetét. Pordenonei Odorik beutazza Perzsiát, Örményországot, Indiát, Kinát, Tatárországot, megállapodik Tibetben és Isten országáért fáradozva ezekkel az óriási menetelésekkel, megismétli mértéknélküli önfeláldozásának missziós odisszeáját. Az ő munkáját, amelyet a kínai császárok is politikai alkalomszerűségből jószemmel néztek, folytatja a firenzei Marignollei János, ez a művelt, nyelvtudós, finomérzékű politikus, akit 1339-ben XII. Benedek követül küldött Sum-ti nagykánhoz. Diadalmasan fogadtatva, teljesíti küldetését. Három évig marad Kínában és tizenegy évig tart útja hazafelé, miközben evangéliumi szellemmel bejárja Indiát, Mezopotámiát és Palesztinát. A XIV. század a ferencesek révén a katolikus hitterjesztés százada Boszniában, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában, Litvániában, e félig barbár, félig pogány vidékeken. Ez a század a ferencesek szentföldi törvényes megszilárdulásának százada is, mert 1309-ben II. Bibais egyptomi szultán emlékezetes fermánja elismerte a korda testvéreit (frati délia corda) és kizárólag csak őket, mint olyanokat, akiknek joguk van arra, hogy Jeruzsálemben, a Szentsírnál, Bethlehemben tartózkodjanak. Ez már sok volt. De még ez is csak a tartózkodás, nem pedig a birtoklás engedményé volt. Az utóbbi 1333-ban történt meg, amidőn Nápolyi Anjou Róbert és neje Sancia nagylelkűségükben, amely költségbe, fáradságba és áldozatba került, az egyptomi kalifától megszerezték a Szentsírt és a Coenaculumot (utolsóvacsora termét) és jogos birtoklásul odaajándékozták a ferenceseknek. És ezt mind a Szentszék, mind a kalifa is elismerte. A királyi pár kötelezte magát arra is, hogy tizenkét