A ferences világi rend (Budapest 1947)

Első rész. A Ferences Világi Rend rövid története

szívek megnyeréséhez, a lélek megrészegítéséhez s a tevékenységre nála jobban senki sem tudott lelkesíteni. Aztán a történelmi korszerűsége a Rendnek, hogy éppen akkor jött, amikor a lelkekben benne volt a jobbálevés, a tökéle tesbülés nagy vágya. Ezért tartottak össze hitük és társadalmi helyzetük védelmére és megerősítésére. Végül Isten szegénykéjének fiai mindent megtettek a Rend állandó és hathatós terjesztésére. Minden barátban lelkes apostolt és buzgó terjesztőt talált a Világi Rend. És ez azokban a napokban nagyon sokat jelentett, hiszen maga az Első Rend is igen nagyszámú volt. Ahol a Kisebb Testvérek hirdették a bűnbánat, a béke, a szeretet új Evangéliumát, gondoskodtak arról is, hogy a Világi Rendet megismerjék az emberek, megszeressék s oda minél nagyobb számban belépjenek. Mert, ha a Világi Rendbe beléptek, ezzel apostoli munkájuk tartós gyökérzetet kapott. így a Harmadik Szeráfi Család is épp olyan gyorsan terjedt el, mint a Kisebb Testvérek és Klarisszák Rendje s nemcsak Olaszországban terjedt el rohamosan, hanem hamarosan határokat nem ismerve, — hegyeken és tengereken túl is ismertté lett a Világi Rend. Franciaország, Spanyolország, Németország, Anglia visszhangzott nemsokára a Világi Rend dicséretétől s később a ferences Misszionáriusok, ahol megjelentek, egyszersmind velük együtt megjelent a Világi Rend is, így: Afrikában, Kínában és Japánban, majd később Dél-Amerikában és ÉszakAmerikában is. Mindenütt a Világi Rend!!! Minden rendű és rangú nép sietett beiratkozni ebbe a gondviselésszerű intézménybe: a tett és a szellem emberei, a nép fiai és a hatalmasságok, katonák és művészek, földművesek és munkások, úgyhogy XIII. Leó — a ferences Világi Rend nagy Pápája — és barátja, így ír a Rendnek ezekről a dicsőséges napjairól: „Szent Ferenc Világi Rendje gyorsan terjedt el, mint az isteni szeretet lángja és lángragyújtotta az összes társadalmi osztályokat, hogy szent versenyre keljenek egymással a ferences testvérületbe való tömörülésre: királyok és császárok, püspökök és Bíborosok s maguk a Pápák is részt kérték a néppel együtt ez új kegyelmi közösségből."

5