A ferences világi rend (Budapest 1947)
Ötödik rész. A Rend terjedésének akadályai és azok leküzdése
néhány tágabb értelemben vett szerzetesi társaság nem tesz fogadalmat. Bár a terciáriusok valójában kötelező erejű fogadalmat nem tesznek, mégis törekszenek a világban élő emberek lehetőségei szerint az evangéliumi tanácsok megtartására. Ezért írta XV. Benedek Pápa Harmadik Rendünk hétszázadik évfordulója alkalmával (1921): „Mivel Ferencet mélyen elszomorította az Egyházat akkor ért sokféle szerencsétlenség, hihetetlen módon megvalósította a keresztény törvény elveinek megfelelően a társadalom megújhodását. Miután két szerzetesi családot alapított, egyet a testvérek, egyet pedig a nővérek számára, akik ünnepélyes fogadalmaik által követték a kereszt alázatosságát, Ferenc, látva annak lehetetlenségét, hogy összes követői kolostorba vonuljanak, a keresztény tökéletességre törekvés egy olyan eszközét alapította meg az ő elveinek szellemében, amelyet a világ viszontagságai közepette is elfogadhattak követői. Megalapította tehát a terciáriusok valóságos szerzetesi rendjét, amely két rendjétől csupán abban különbözik, hogy a szerzetesi fogadalmak nem kötik, a nélkül azonban, hogy az első két reíidjét jellemző egyszerűséget és a bűnbánati jelleget elvesztette volna." 1 Bár a Harmadik Rend tagjai nem tesznek fogadalmat, mégis egy évi ujoncidő után önként kötelezik magukat oly szabályozott életmód megtartására, amely a fogadalmak szellemével megegyező. Ezt fejezte ki XI. Piusz Pápa 1923. február 26-án, amelyet római terciáriusokhoz intézett: „A terciárius tisztasági fogadalmának megfelel a bűnbánat szelleme, életének és viselkedésének önmegtagadó módjában; az engedelmességnek pedig megfelel önmagával szemben a lemondás szelleme, Istennel szemben pedig az isteni törvények iránti bátor és odaadó meghódolása mindazzal szemben, ami Isten parancsait, az Egyház és a törvényes hatalom rendelkezéseit s a mindennapi kötelességteljesítést jelenti; a szegénység fogadalma pedig a földi javaktól való elszakadást s a szegények nagyvonalú szeretetét kívánja oly módon, amint azt a ferences Harmadik Rend szelleme, mint a keresztény apostolkodás főszerve követeli, hogy a hit, a keresztény béke uralkodjék mindenütt, a különféle társadalmi intézményekben is." Ilyen életmód nyilvánvalóan a társadalmi bajok legfőbb orvossága, hiszen ezeknek a bajoknak gyökerére te15 A Ferences Harmadik Rend
