A ferences világi rend (Budapest 1947)
Ötödik rész. A Rend terjedésének akadályai és azok leküzdése
Miért nem lett napjaink társadalmi bajaira a Harmadik Rend oly átütő erejű orvosság, mint azt a Szentszék remélte? Mert nemcsak a toborzásban van a baj, hanem más okai is vannak ennek. Nem az az oka egyáltalán, mint ahogy azt sokan szeretik hangoztatni, hogy a Világi Rend történelmi hivatását a középkorban befejezte volna! Álljon itt két bizonyíték cáfolatul. Az egyiket a Katolikus Lexikonból vesszük szórói-szóra: „A Harmadikrendek között legnevezetesebb a Szent Ferenc Harmadikrendje, melyet maga Assziszi Szent Ferenc alapított (terciáriusok) s amelyet IX. Gergely hagyott jóvá (1228.). Főleg kezdetben rendkívül sokan csatlakoztak a Harmadikrendhez, pápák, püspökök, királyok, tudósok, művészek s az egyszerű nép gyermekei. Jelvényük a derékra kötött korda (kötél). Magyarországon is korán meghonosodott a Harmadikrend, különösen azokon a helyeken, ahol a Harmadikrendnek konventjei voltak. IV. Béla és neje, továbbá Szent Erzsébet is harmadikrendi volt, úgyszintén Erzsébet is, Nagy Lajos királyunk anyja. A ferencesek a népre és a céhekre gyakorolt befolyásukat részben a Harmadikrendnek köszönik. A XV. században az obszervánsok (ferencesek) virágzásával újra fellendült az intézmény. A nándorfehérvári csata előtt megszámlált keresztesek jórésze (Hunyadival az élén!) harmadikrendi volt. A török és protestáns veszedelem után a XVIII. század elején a ferences rendházak mellett újra megalakultak az egyes harmadikrendi közösségek. A terciárius-intézményből újabb szerzetesi alakulatok is fejlődtek, így nálunk az ú. n. Begina-nővérek, kiknek Budán, Gyöngyösön, Kolozsvárott voltak nevezetesebb rendházaik, azonban a XVI. században elenyésztek." A másik bizonyítékot a Katolikus Szemle 1944. júniusi számából vesszük. Itt Juhász Miklós beszél a magyar testvérületekről s első helyen említi Szent Ferenc kordás társulatát, mely Bálint Sándor szerint a Harmadik Rendet jelenti. 718 társulatból Szent Ferenc világi rendje szerepel az első helyen 213. számmal; de ez csak az anyaközségek