A ferences világi rend (Budapest 1947)

Negyedik rész. Akik ezt a szellemet megvalósították

Az Egyházért és a Pápáért. VIII. Henrik hűséges alattvalója volt Morus Szent Tamás, Szent Ferenc Harmadik Rendjének tagja. Ö volt Anglia egyik legműveltebb és történetileg legtájékozottabb tudósa, akinek egyik művét, az Utópiát, még ma is ismerjük. Mindig becsületes, nyíltszívű ember volt s a szegények közbenjárója. Királya nagyon szerette őt, tanácsosává, majd lovaggá s az angol képviselőház elnökévé tette, majd királyi biztos lett s végül 1529-ben, Wolsey bíboros halála után az ország első méltóságát, a lordkancellárságot is reá bízta. Tudásával életszentsége párosult. Naponta szentmisét hallgatott, sőt ministrált is. De ezt az életet vérével kellett megpecsételnie, akkor, amikor a király elbocsátotta törvényes feleségét, Aragóniai Katalint s ágyasává tette egyik udvarhölgyét, Boleyn Annát. Mivel a Pápa nem volt hajlandó ezt a törvénytelen viszonyt elismerni, elszakadt Rómától, magát az Egyház fejének kiáltotta ki s hivatalnokait fölszólította, hogy őreá esküdjenek. Mivel ezt Morus Tamás nem volt hajlandó megtenni, 1536-ban a Towerben fejét vették a Pápa főségének s a házasság szentsége fölbonthatatlanságának vértanújaként. Boldog Kafasszó József a janzenizmusnak, az Egyház XIX. századbeli ellenséges áramlatának leküzdésére került a turini fiatal papság élére. Ö volt a napi áldozás egyik nagy apostola is. Gyóntatószékét ezren és ezren keresték föl s Turin gyóntatószékei révén csodálatos megtéréseknek lehetett szemtanúja. Benső barátság fűzte Szent Don Boscóhoz, akinek a Szalézi Rend megalapításában segédkeze volt. A halálraítéltek és fegyencek híres apostola volt. 1860-ban halt meg. Egyszerű kis leányka volt, mégis beleírta nevét az Egyház és hazájának történetébe Viterbói Szent Róza. Már kisgyermek korában kereszttel a kezében, Viterbóban hirdette a Pápához, mint a kereszténység atyjához való hűséget. Ugyanis ebben az időben II. Frigyes katonái megszállva tartották Viterbót. Miután több hónapon, sőt éven — négy éven — keresztül sürgette Viterbó polgárait a Pápa iránti engedelmességre, a császár elfogatási parancsot adott ki ellene, mire a kis Rózát rokonai Soriánóba,