A ferences világi rend (Budapest 1947)

Negyedik rész. Akik ezt a szellemet megvalósították

sebét. És nem szégyenlett előkelő úrnő létére a szegények­nek alamizsnát kéregetni. A toronyszobában eltöltött élete a bűnbánat, elragad­tatásokkal teli imaélet csodája volt. Huszonhat évet élt a földön, de nem a földnek, hanem az örökkévalóságnak. 1307-ben halt meg. Boldog Höss Mária-Kreszcencia. Szegény svájci iparos-szülőktől származott. Német­országban teljesen luteránus környezetben élt. Már gyer­mekkorában életét a Szeplőtelen Anyának ajánlotta. 21 éves korában szeretett volna már belépni a Harmadik­rendi Apácák kolostorába, de visszautasították, mert nem volt hozománya. Városának egyik előkelő luteránus sze­mélyisége ismerte erényeit s most már az ő kérésére föl­vették a kaufburgi kolostorba. Itt azután társnői irigyke­dését alázatos türelemmel viselte el s egyedül az imádság­ból élt. 62 éves korában halt meg 1744-ben. Csodáinak híre eljutott még hazánkba is. Paredes Boldog Mária-Anna. Dél-Amerika egyetlen újkori szentje. Neve a quitói li­liom. Már fiatalkorában is egész nap szobácskájában tar­tózkodott s csupán a jézustársasági atyák templomába ment, akik lelkivezetői voltak. Vezeklőövet hordott, fején pedig fátyola alatt kemény töviskoszorút és a legkülönbö­zőbb sanyargatásokkal kínozta testét. Mindene volt a megfeszített Krisztus. Ezért minden pénteken kereszten feküdt és három órán keresztül elmél­kedett megfeszített Szerelméről. Már fiatalon vízibeteg lett. Kínzó szomjúság gyötörte. Ezért friss vizet állíttatott maga elé s így szemét is még jobban sanyargatta. 1645-ben alig húsz éves korában halt meg, mint Equador védő­szentje. Folignói Boldog Angéla. Gazdag volt és előkelő. Korán özvegységre jutott s a világ hiúságainak adta magát. De eljött a pillanat, mikor megérintette lelkét az Űr. Meg akart gyónni, azonban szé­gyelte súlyosabb vétkeit megvallani. Ezzel a lelkére még súlyosabb teher nehezedett, mint eddig. Már-már a két­ségbeesésbe s abból a halálba akart menekülni, amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom