A ferences világi rend (Budapest 1947)

Harmadik rész. Szent Ferenc a ma sodrában

ÖRÖMTŐL ZENG A LÉLEK . Mi a ferences örvendezés oka? ... A mindenség megérzése, hogy mint Nagy Szent Gergely mondja, van bennünk mindenből: az ásványokból, a kövekből, a fémekből, a növényi életből (a növekvés és elpusztulás), az állati életből (az érzés, az indulat, a vágy) s az angyalokéból (a szellem, az értelem, az akarat, az érzelem). Bennünk képviselve van az egész teremtés. — A ferences, ha szenved, ahelyett, hogy saját fájdalmára gondolna, a mindenség összhangjába merül bele. A teremtmények, „a szélvészek bús harca, az égi láng villáma, harmatcsepp, virágszál, szóval minden tárgy egy ablak, melyen át a végtelenségbe tekintünk."

3

0 A természet Isten arca. Minél ferencesebb, minél mélyebb a lelke, annál jobban tud a teremtmények csodálatáról a Teremtő iránti hálaérzetre fölemelkedni. Miért ne örülne a ferences világi, hiszen tiszta, szegény, bilincstelen a lelke. Ferences ajándék: gyűlölet nélkül megmosolyogni a világot, önmagát, még a fájdalmat is. De hiszen az a lélek, aki az apostolkodásnak fenntebb megrajzolt útján jár, szükségképen örül. Befelé néző lelke megtalálja önmagában a békét, kifelé tevékenykedő lelke megalapozza a békét. Az embereket arra vezeti rá, hogy tegye meg mindenki a magáét s ez a legnagyobb földi boldogságot eredményezi. Ezért tudja a nagy kereszteket is elviselni, bár pillanatnyilag összeroskadni látszik alatta, de a keresztekben eszközt talál a tisztulásra és a kérésre. És ezért tud sírni is, mert egyszerű és nemesen őszinte a lelke. örülni, örvendezni nagyobb valami, mint szenvedni. Az örvendezés napfényes lélek; egészen a mennyország kincse. Nem is tudtak sokan örvendeni az emberek között igazán és őszintén. Az örömnek két híres költeménye van: az egyik Beethoven Kilencedik Szimfóniája. Mikor az öröm dallamára tér a zenekar, minden hangszer elhallgat, csak a gordonka szól. Mert az örök emberi öröm „hangot fogó