Dr. Balanyi György: Assisi Szent Ferenc a demokrácia hőse (Budapest)

I. Előzmények

I. ELŐZMÉNYEK. A XIII. század a nagy nekifeszülések, hősies erőkifejtések és elcsitulni nem tudó harcok korát jelenti Európa történetében. A középkort jellemző intézmények, eszmék és törekvések rohamos gyorsasággal siettek a teljes kifejtőzés és a tökéletes virágbaborulás felé, ugyanakkor azonban egyre sűrűbben kezdtek feltünedezni egy új kor közeledését hirdető jelek. A változás külsőleg egyelőre még alig volt észrevehető. A fejlődés megszokott keretei látszólag még változatlanul állottak. A népeket és országokat egységbe fogó nagy közösségi érzés, a Christiana respublica gondolata, még töretlenül élt a lelkekben s megszemélyesítői, a pápaság és császárság, még úgyszólván csorbítatlan tekintéllyel intézték a keresztény világ sorsát. A külső keretek mozdulatlansága azonban távolról sem jelentette az élet mozdulatlanságát. Ellenkezőleg, a kereteken belül mindenütt mozgolódást és eleven lüktetést látunk. A kifelé békés harmóniát mutató társadalom mélyén vészes forradalmi erők feszültek, melyek minden pillanatban felborítással fenyegették keserves küzdelmek árán kiharcolt egyensúlyát. A virágba borulni készülő régi és a szárnyait bontogatni kezdő új világ túláradó energiái szenvedélyes hévvel ütköztek egymásba. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Európa a népvándorlás hullámainak eltisztulása óta egyszer sem állott közelebb a teljes anyagi és szellemi anarchiába süllyedés vesze5