Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc és szent Domonkos

,90 nak össze, hogy mindenkinek bőven jut belőle. Szent Domonkost nagyon meghatja ez a látvány. Azonnal odaborul a poverello lábai elé, bocsánatot kér tőle vakmerő Ítéletéért s megígéri neki, hogy ezentúl ő is betűszerinti értelemben követi az evangéliumi sze­génységet s rendjével is szigorúan megtartatja. E kedves és megkapó tartalmú legenda történeti hitelességének elbírálásánál mindenekelőtt azt kell tekintetbe vennünk, hogy olyan gyűjteményben for­dult elő, mely már kívül esik a történeti értékesíthe­tés határain. A ma általánosnak mondható kritikai felfogás ugyanis azt tartja, hogy a Speculum perfec­tion is korán (1318) innét keletkezett kompilációk csak annyiban vehetők figyelembe, amennyiben a korábbi gyűjtemények valamelyikével közös anyagot tartal­maznak. 1 Ez pedig a jelen esetben nem áll. Szent Ferenc és szent Domonkos találkozását a gyékényes káptalanon egyetlen komolyan számbavehető forrás sem említi. De ezt nem tekintve, nem fogadhatjuk el a találkozást történeti valóságnak azért sem mert nem tudunk számára helyet szorítani a két szent életében. A tekintetbe jöhető 1215—21-es évközben egyetlen­egy esztendőt sem találunk, melynek elfogadása ellen pozitív bizonyítékok ne tiltakoznának. így 1215 pün­kösdjét (jún. 7.), a franciskánus káptalanok rendes napját azért nem vehetjük számításba, mert szent Domonkos ez évben csak ősszel jött Olaszországba, a következő évét (május 29.) meg azért nem, mert már kora tavasszal Délfranciaországba távozott. Az 1217. esztendőre azért nem gondolhatunk, mivel szent 3) Goelz i. m. 216. s kk. 11. Facchinetti V.: S. Francesco» XXIII. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom