Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Az egri ferences kolostor alapítása

161 dolgában, hanem bensőleg, lelki alkat tekintetében is rendelkezett a ferences mozgalom nyomában járó vallásos, szociális és gazdasági hatások felismeréséhez és helyes megítéléséhez szükséges szellemi és erkölcsi kellékekkel. Aki annyira szívén viselte az egyház érdekeit, mint ő, annak lehetetlen volt azonnal meg nem látnia az új rend szellemében és működésében kibontakozó páratlan vallásos és erkölcsi renaissance csíráit, igen nagy lélektani valószínűség szól tehát amellett, hogy Kiüt úr mindjárt az első ferences rajok feltűnése után érdeklődni kezdett a kisebb testvérek iránt s mihelyt szerét tudta ejteni, azonnal székhelyéhez rögzítette őket. Mikor történt ez? Megbízható adatok hiányában nem tudjuk pontosan megmondani. A már ismert adatok kombinációjából és a külön provinciává alakulás korai dátumából azonban azt kell következtetnünk, hogy még a harmincas évek beköszöntése előtt vagyis 1225 és 1230 közt ment végbe. Hiszen Sárospatak példáján elindulva jogunk van feltenni, hogy Eger az önállósulás idején vagyis 1232. már egy külön custodia feje volt. Tehát akkor már legalább néhány éves múltra kellett visszatekintenie. Mindent összevéve tehát aligha vétünk a történeti igazság ellen, ha épen most, a povereüo szentté avatásának jubileumi esztendejében ünnepeljük az egri fészekrakás hétszázadik évfordulóját. A kolostor helyéről csak annyit tudunk, hogy a város északi részén, a vár és az Eger-patak közén épült.

1 Első berendezése bizonyára nagyon szegényes volt. Hiszen akkor még az egész rendben élénken élt a szent alapító áldozatos szegényi) Karácsonyi i. m. 1, k. 158. 1. 10