Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Az egri ferences kolostor alapítása

,155 bovich Jeromos atya a londoni British Muzeum egyik középkori kódexéből ásott ki.

1 A nagybecsű jegyzék hozzávetőleg 1263 és 1270 közt, tehát IV. Béla királyunk uralkodásának utolsó szakában készült. Mai formájában csonka, mert a ciszmontán provinciáknak csak egy részét sorolja föl. Az ultramontán provinciák felsorolása azonban hiánytalan. Magyarország a tizennegyedik helyen áll közöttük s összesen hét őrséggel és huszonöt rendházzal szerepel. A kimutatás nevet egyáltalában nem említ, tehát Eger nevét sem találjuk benne. Abból azonban, hogy az Eubel-féle jegyzék harmadik helyen említi a custodia Agriensis-1, kétségtelenül következik, hogy az a Series hét őrségében is benne foglaltatik. Ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy az egri kolostor 1263 táján már fennállott és virágzott, hanem azt is, hogy akkor már múltra tekinthetett vissza és bizonyos tekintélynek örvendett. Mert máskülönben aligha került volna az őrség élére. De ugyanerre az eredményre jutunk akkor is, ha az őrséget alkotó többi kolostor keletkezési idejét vizsgáljuk. E tekintetben különösen a sárospataki kolostor bir nagy jelentőséggel, mivel ennek fennállásáról van legrégibb hiteles adatunk. Nevezetesen IV. Béla király egy 1261. kelt oklevelével a pataki ferences atyákat rendelte ki igazláíóknak arra az esetre, ha a sátorhegyi várnagy és a sátoraljaújhelyi polgárok közt visszavonás támadna.

2 Golubovich G. : Biblioteca bio-bibliografica della Terra Santa e deli' Oriente Franciscano. 11. k. Quaracchi. 1913. 241. 1. A Waddingnál [Annales Minorum IV. k. 2. kiadás, Róma, 1732. 129. s kk. 11.] az 1260. évi narbonnei káptalannal kapcsolatban közölt terjedelmes kimutatás, melyre történetíróink tévesen hivatkozni szoktak, sokkal későbbi eredetű s nem a XIII. század közepi állapotot tünteti föl, hanem a XIV. század végit. 2] Wenzel G. : Árpádkori új Okmánytár VIII. k. 6. 1.