Balanyi György: Anima Franciscana (Budapest 1930)

Szent Ferenc harmadrendjének alapítása

,130 nünk. Az a körülmény, hogy a capistranoi regula mindjárt első fejezetében ravennai szoldókat emleget,

3 még valószínűbbé teszi e következtetést, mert hiszen Faenza — tudjuk — a ravennai tartományban fekszik; ott a középkorban széltében-hosszában járta a ravennai pénz, Firenzében ellenben soha. Marianus elbeszélésének a firenzei eredetre vonatkozó része tehát nem felelhet meg a tényeknek. Böhmerrel esetleg arra is gondolhatunk, hogy a szerző Faventiát összetévesztette Florentiával,

2 bár ez kevésbbé látszik valószínűnek. Davidsohn ellenvetése, hogy a harmadrend alapításának firenzei területhez való rögzítése semmivel sem öregbíthette a cinquecento kezdetén álló Firenze fényét és dicsőségét,

3 semmit sem mond; hiszen nyilvánvaló, hogy a jámbor szerzetesíró szemei előtt nem a renaissance örömeiben és bűneiben úszó Firenze, hanem mindenekfelett szeretett szülővárosa lebegett. A másik érdekes tanúság, amit a bullák és szabályzatok összehasonlító tanulmányozásából levonhatunk, a rend kezdő szervezetére vonatkozik. Megállapítható ugyanis, hogy a testvérület éllén álló ministerek 1227-ig az első rend tagjaiból kerültek ki; ekkor azonban ideiglenesen a világiak kezébe ment át a vezetés. Ezt különben más forrásból is tudjuk. Nevezetesen Bernardus a Bessánál ezt olvassuk: „Ezeknek az élére eleinte egy testvért rendeltek ministernek; most azonban saját ministereikre vannak bízva, de mégis úgy, hogy a testvérek, mint 1) Viri qui huius fraternitatis fuerint de panno humiii sive colore induantur cuius brachium sex soldorum Raven(natensium) pretium non excedat. Reg. ant. 2) I. h. XXXIV. 1. 3) I. h. 71. 1.