A Magyar szentföld tíz éve 1936-1946 (Budapest 1947)

I. A Magyar Szentföld tervének előkészítése.

helyet, de sehogyse találtunk olyant, amely jövő terveinknek megfelelt volna, meg aztán hiányzott a megfelelő öszszeg is. Mivel ezen a 2004 négyszögöles telken teher is volt, sikérült megszerezríünk. Ebben nagyon segített bennünket a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank legmesszebbmenő jóindulata, amely nélkül ügyünk megakadt volna. Azért itt is köszöneteit mondunk neki. Két hónapig folytak a javító és átalakító munkálatok, hogy 1936 augusztus 1-én P. Hermann Hermenegild ferences provinciális megáldhassa az újonnan alakult zárdát és kápolnát, amelynek dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, esztergomi érsek úr nyilvános kápolna jelleget adott. így a környék hívei is idejárhattak szentmisére. Mikor dr. Mészáros János érseki helynök úr 1936-ban hivatalosan meglátogatta új zárdánkat, minden tetszett neki, és kifejezte óhaját, hogy a Magyar Szentföld Budapest híveinek kegyhelyévé és lelki fürdőjévé' váljon. A zárda első atyái: P. Kaizer Nándor rendtartományi őr és volt-szentföldi biztos, és P. Majsai Mór szentföldi biztos szeretettel igyekeztek nemcsak a Hűvösvölgy híveinek, hanem az idesietőknek is lelki javára lenni. így aztán egyre többen kezdték fölkeresni a „Szentföldet". A Szentföldi Múzeum. * 1936 október 4-én nyitottuk meg a Szentföldi Múzeumot. Először csak három teremben. Hamarosan kitűnt azonban, hogy a három terem kevés. Egyik termet ugyanis irodá' nak is kellett használnunk, mert a mai múzeum betlehemi terme 1939 júliusáig kápolnául szolgált, az emeleten pedig az atyák és a testvérek laktak. Mivel a Heinrich Istváfr-út 3. számú villája közben eladó lett, 1937 májusában ezt a 680 négyszögölnyi területet és épületeit is sikerült megvennünk. Igaz, nagyon nehezen, mert megint hiányoztak az anyagiak. Ezek után már 2684 négyszögöl állt rendelkezésünkre, és átköltözködhettünk a Heinrich István-út 3. számú villába, hogy a múzeum épülete a Szentföldi Múzeum nagy anyagát befogadhassa. 1937-ben helyezte ide a rend 6